Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Ozsvald Árpád: Egy őrült teátrumjátékai

[külön-külön] használja. Én az elsőt a pápista vallás kegyetlen törvényei végett el nem érhetvén, a másikához látok, akarván mint magamat, mint őtet különösen használtatni. Nem keresek én hibát senkibe, elegendőkre magamba találok. Akarom csupán e hátralévő napjaimat jövendő boldogabb életnek kezdésire lelki nyugalomba készíteni. Bennem már minden indulat szeretetté vált, úgy hogy én nem ügyelvén emberek által kikoholt törvényekre, nem teszek egyebet, csak szeretek. Úgy ahogy az én cselekedetimet nem törvények félelme! Nem Poklok írtóztatósága! Nem Mennyek dicsősége, hanem a tiszta szeretet kormányozza. Ezek mind haszontalan lévén, papságra jött, kedvem, e tárgyba Prímás Ő Hercegséginek levelet írtam. Nagyméltóságú Herceg! Csakugyan kibújt már a szög a zsákbúi, csitt, pszt, hadd jusson már nekem is. Vallás szentségit! AnyaSzt. Egyház csalhatatlanságát! Szent atyáknak emberi nemzetre álmot bocsátó fanaticus képzelődéseket, felcseperedésemtül fogvást fejembe úgy verték, hogy tulajdonomat elhagyni! Mankókra szállani! Észbéli álomba merülni kéntelénítettem. De erősebb lévén a természet, nevelést elérte, hallatta! Mankóimat elhányatía! Álmombúi felebresztetí! S tökéletes ébredésre hozott, úgy hogy csakugyan mondhatom, hogy kibújt már a szög a zsákbúi. De hogy több aluvókat ébredésre ne hozzak, köztetek vak buzgóságon fundált uralkodástokat ne veszítsem: csitt pszt. Vezessük tovább is a setétség örömibe. Szedjük fel előttök e világi jót, jövendő boldogabb életnek reménsége megnyerése alatt bíztassuk a halandókat mennyországgal, de a világi jókat éljük mi itt. Szóval itten alamisználkodólcat delegáljuk jutalomért más világra. Ezekbűi láthatja Hercegséged, hogy van erőm árnyékbúi valóságot! Valóságbúl árnyékot! Borbúi vért, kényérbül testet (mellyek a papok fő qualitásai) csinálni. Ezekre nézve kérem magam e szent seregbe bevetetni, hogy én is mondhassam: Hadd jusson már nekem is. Ezeket így deducálva csupán annak megmutatásáért írom, hogy mindenek e teremtett égföldön ellenkező egyforma két részre magyarázhatók, csupán a szív indít mindet ide vagy amoda. Innen következnek ideák különbözései. 2-szor azok végett köztünk gyűlölség helytelenségei. Nem akarok én ezáltal se kincset, se dicsőséget, kincset nem, mert azt megvettem; dicsőséggel magam a mulandó világba kifüzettetni nem akarom. Akarom csupán e hanyatló, de Társaságuk [társadalmunk] fenntartására legszükségesebb papi eszközt emberi erőm szerint támogatni. Most van szükség papra, de nem olyanra, ki fő meritumát reverendába tartsa. Könnyű volt ezelőtt papnak lenni, midőn a Föld népe messzirül papot látván térgyepülve mélyít [mellét] verte; de most latra vettetik a tudománya, critizáltatik az erkölcse. Paráznaságot ártatlanul is természetet kívánó bizonyságnak rájok fogják, mondván: huncfút a pap, ha megtartja vallását, huncfút, ha meg nem tartja! Huncfút, ha megtartja, természet eránt, ha meg nem 62