Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Kardos István: Körtvélyes-Hárskút

levélben említett Carullosy helynévnek is. A mai Jólész táján tételez fel egy kezdetleges települést („Károly ülése", „Károly telke"), a Csermos­nyán levő rév táján. Györffy György véleménye szerint viszont a Karu­lyos „sólymost" jelenthetett. Valószínűleg ilának van igaza, hiszen az adománylevél határjegyként említi. 19 Sulán Béla: Rozsnyó-vidéki határnevek. (Kézirat, Sulán György tulaj­donában. — A tanulmány településtörténettel is foglalkozik.) 20 IIa Bálint: Gömör megye II. Bp. 1944. Krasznahorka: 556. 21 IIa Bálint: Gömör megye III. Bp. 1946. Pelsőc kapcsán: 176., 46. jegyzet. 22 Uo. 45. jegyzet. 23 A kódex címe: Scundum registrum monasteriorum ordinis Cistercien­sis (Dijon, Archives departementales, jelzete: 11 H 1159). — Hervay Ferenc levele nálam. 24 A templomtól északra, mintegy 6—8 méternyi távolságban van egy régi, pinceszerű építmény romos állapotban. (Zöldségvermelésre használják.) Stílusjegyei, anyagstruktúrája stb. arra engednek következtetni, hogy a monostor épületeinek maradványairól van szó. Föltehető, hogy erről szól Szabó idézett munkájában. 25 1893-as katasztrális térkép, 3 (5/2), 4 (7/2) jelzettel, a rozsnyói Állami Kataszterban. 26 A Kerületi Állami Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Intézet (KÚŠPS OP Prešov) rozsnyói munkahelyének levéltárában és nálam. (Zárolt anyag.) 27 Hárskúttól északkeleti irányban, az eltűnt Korna-Lipa középkori tele­pülés helyéhez közel is van egy Bence, illetve Bencés előtagú határrész: „Bence töbre", „Bencés töbör". Lehetséges, hogy ez személynévvel kapcsolatos. 28 A két völgy (Csermosnya völgye, Torna völgye) közötti éghajlati különb­ség nagy. Például a fák virágzásában, de a gyümölcs beérésében is 2—3, esetenként 4 hét eltérés van. Ezt nyilvánvalóan a fekvés és földtani tényezők okozzák, Megjegyezzük, hogy Hárskút a Pozsáló (Volovec) irányából jövő hideg áramlatoktól teljesen védetlen. 29 Az út nevének eredete ismeretlen. De valószínű, hogy a múlt század elején épített szoroskői műúttal kapcsolatos, ugyanis építésében számos kül­földi, többnyire olasz vendégmunkás is részt vett (robbantómesterek), s a fáma szerint ők a régi utat (a „római utat") ajánlották kiszélesíteni. (Élve az alkalommal, említsük meg Raisz Keresztély nevét is, aki e gran­diózus építkezés főmérnöke volt. Korábban a Király-féle atlasz egyik szerkesztője, az aggteleki cseppkőbarlang első föltérképezoje. Bartholo­maeides és Csokonai jó barátja. Körtvélyesen van eltemetve. Emléke többet érdemelne! 30 A távolság egy jó óra alatt megjárható gyalog is. A Bencés lápa és a ká­polna közötti távolság légvonalban kb. 1,5 km. 31 Erre enged következtetni a két építmény tufaanyagának azonos minő­sége is. Megítélésünk szerint az anyag két helyről származhat: a Meszes patak forrásától vagy az Evetesből. Érdemes lenne gondos laboratóriumi vizsgálattal ezt is tisztázni. 32 Az idők folyamán életfelfogásuk miatt sok bírálatban volt részük. A ciszterciek kiválásának okát is világias életmódjukban kell látni („hűtlenek lettek Szent Benedek tanításához"). 33 A szövegben jelzett ismert Canonica Visitatiók a rozsnyói Püspöki Hivatal levéltárában találhatók. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom