Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

Angyal Bél: Nádvágás és a nád fölhasználása Gútán

18 Szelicsárda (Alsóhatár): egykor Alsószelihez tartozó kis falu a Feketevíz partján. 19 Dr. Fél Edit 1942 telén néprajzi gyűjtést végzett Gután, és a nádazásról készített jegyzetei a budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában találhatók EA 1506 jelzetszám alatt. A szerző kérésemre elküldte jegyzeteinek másolatát, amiért ezúton mondok köszönetet. Ő így ír a nádazóról: „Ma egy nádazó ember van a községben: Balázs József, aki mesterségét apjától tanulta. Munkája ősszel-tavasszal van." 20 A „szérha" kifejezést már csak a legidó'sebbek használják, és két jelentése is van: 1. eresz, csepegő', illetve a tetőre rakott legalsó nádréteg; 2. az egész nádhéjazat neve. Előfordul még szérházó (nádazó), szerhaverő (nádverő), szerhakötönyársv&gy szérhakötőtá'(nádazótőr) összetételben is. 21 A Gútán használt nádverőknek az a felülete, amellyel a nád végét ütögették, mindig egyenes. Más vidékekről az irodalom említ lépcsőzetes felületű nádverőket is (vö. Barabás J. 1951). 22 Fél Edit ezt a részletet tartja a legsajátosabbnak a Gútán alkalmazott nádazásban. „Gútán sajátos a nádazásban az, hogy a nyerges tető első végén, tehát az utcára, az oromzat felé 25-30 cm-nyire a nyerges fedélre merőlegesen álló nádakból kiálló rész van, olyanféle, mint a női frizura frufruja a középen elválasztott hajhoz. Ők ezt csak úgy nevezik, hogy a nád töve a füldeszkának mutat, a töve van lenn, a hegye meg benn van." EA 1506. 4. lap. 23 ,,Sertéstoromba, mikor füldeszka nincs és nem is áll ki a nád." EA 1506. 4. lap. — Adatközlőim közül a „toromba" kifejezést egyedül „Rendőr" Szabó Géza ismerte, aki határozottan állította, hogy a „kóbászt" jelenti. 24 A ma föllelhető tárgyi anyagban nem találtam „macskát", itt adatközlőim elbeszélése alapján írtam le ezt a szerszámot. Fél Edit említ Balázs József szerszámai között „két szerházó macskát". 25 Magyar Statisztikai Közlemények 1, 103. — Adatközlőim szerint Gútán zsúpot csak a gazdasági épületek fedésére alkalmaztak, tehát az itt közölt szám náddal fedett épületekre vonatkozik. 26 Magyar Statisztikai Közlemények 42, 12. 27 Gyűlési Jegyzőkönyvek, 1886. 16. sz. bj. (Štátny oblastný archív Nitra, pracovisko Šaľa, jelzet nélkül). 28 „Folyó hó 25-én kedden délben. . . gyulladt ki özv. Tóth Jánosné csonka utczai háza. A tűz őrült gyorsasággal harapózott tovább s délután három órára a község házainak felerésze úgyszólván porrá égett... Az eddigi összeírás szerint elpusztult 448 lakóház s mintegy 500 melléképület. . ." Komáromi Lapok 1899. április 29. (Gútapusztulása). Irodalom A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I, II. 1897: Bp. A Magyarság Néprajza II. é. n.: Bp. Andrásfalvy Bertalan 1973: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása. .. Bp. Babus Jolán 1954: Nádvágás és tetőfedés a Bereg megyei Lónyán. Ethnographia LXV. 231—239. Barabás Jenő 1950: Nádvágás a Velencei-tavon. Ethnographia LXI. 81-90. 1951: A velencei nád felhasználása. Ethnographia LXII. 145—160. Barabás Jenő — Gilyén Nándor 1979: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Bp. 116