Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Ratimorsky Piroska: A régészeti gyűjtemény

1900-bati a gyűjtemény az Esterházy-pavilonba került. Míg a korábbi időszakra vonatkozóan — mint már említettük — nincsenek pontos adataink a gyűjtemény nyilvántartásának módjáról, addig 1902-ből fennmaradt egy leltárkönyv, amelyben leltárba vették az összes tárgyat, amely a múzeum megalakulásától kezdje került a gyűjteménybe. 2 2 63 számozott oldala van, címlapján a következő szöveg olvasható: ,,Leltár könyv, Régészeti osztály". Pontos adatokat tartalmaz a lelőhelyekről, a tárgyak beszerzésének módjá­ról, viszont nincs benne utalás arra, hogy honnan vették a régebbi tárgyak adatait. A bejegyzések a következő témakörök szerint csoportosulnak: Kövületek, Őskor, Római kor, Középkor és Újkor. E leltárkönyvben összesen 497 őskori és 1810 római kori tárgy szerepel. A tárgyak leírása az elhelyezésükről szóló adattal kezdődik. Ezután következik a tárgy megneve­zése, az ajándékozó neve, majd a lelőhely feltüntetése. A numizmatikai gyűjteményről valószínűleg külön leltárjegyzék készült, ezt azonban nem sikerült felkutatni, sőt a források sem említik, holott a múzeum gyűjtemé­nyében 1902-ben már mintegy 1000 római fémpénz volt. Pontos számukat nem tudjuk, mivel az új szerzeményeket több esetben csupán ,,néhány érem" bejegyzéssel tüntették fel. 1903-ból és 1904-ből az új szerzeményekről nincse­nek adataink. Az 1905—1910-es évekből fennmaradt egy füzetbe írt szerze­ményi napló, 2 3 1911-bol és 1912-bol szintén előkerültek az évenként külön kötetben vezetett szerzeményi naplók. 2 4 191 l-ben a Muzeum Egyesület beolvadt az újonnan alakult Jókai Közmí­velődési- és Muzeum Egyesületbe. Az 1912-ten jóváhagyott alapszabályok értelmében a múzeum az egyesület négy osztályának egyike lett. 2 5 A régészeti osztályt megszüntették, pedig a gyűjteménye ekkor már mintegy 6000 tárgy­ból állt, s gondozása törődést és komoly szaktudást igényelt volna. Talán ez a változás is hozzájárult ahhoz, hogy Weszelovszky János — akinek az új alapszabályok értelmében a régészetin kívül a történeti gyűjteményt is gondoznia kellett volna — 1913-ban lemondott gyűjteményőri tisztéről. A régiságtár következő őrévé Karle Sándort, a bencés gimnázium tanárát vá'asztották. 2 6 A gyűjteménnyel kapcsolatos munkájáról sajnos nincsenek adataink. A régészetben bizonyos tapasztalatai a múzeum igazgatójának, Alapy Gyulának is voltak, aki 1910-ben Kolozsvárott végzett egy régészeti tanfolyamot. 2 7 1913-ban a múzeum gyűjteményét átköltöztették a Jókai Egyesület székházába, a Kultúrpalotába. A régészeti gyűjteményből az épület két földszinti termében rendeztek kiállítást. 2 8 A múzeum igazgatójá­nak, Alapy Gyulának az Országos Főfelügyelőséghez küldött jelentése 29 szerint az első világháború éveiben — ekkor a múzeum nem fogadott láto­gatókat — a gyűjtemény leltározását kellett volna elvégezni. Ezt a munkát Bella L. nyugalmazott főreáliskolai tanár és régész el is kezdte még 1914­ben. 3 0 A római kori tárgyakat — valószínűleg a háború eseményei miatt — azo nban már nem sikerült leltárba vennie. A sz ázadfordulótól a Monarchia széthullásáig tartó években a gyűjtemény legnagyobb gyarapodása 1915-ben tapasztalható, amikor vásárlás útján 892 da rab tárgy került a múzeumba. A legtöbben (26-an) 1905-ben adomá­nyozt ak tárgyakat a gyűjteménybe. Az adományozók száma a jelzett évek­ben 3—26 között mozgott; társadalmi helyzetüket illetően hasonlóan oszla­nak meg, mint a múzeum létrehozása utáni időszakban (1886—1899). Az 1900—1918-as évekből 160 adományozót sikerült azonosítani (ebből 11 az intézmény). Az adományozók 35%-a egy-egy tárgyat, 29%-a 2—5 tárgyat, 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom