Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
Több mint hatvan év távlatából úgy ítéljük meg, hogy a csehszlovák állami szervek által módosított egyesületi alapszabályzat és a rendszeres anyagi támogatás lehetőséget nyújtott az I. világháború utáni múzeumi tevékenység kibontakozásához Komáromban. Az állami támogatással együtt a múzeumnak az 1920—1934 közötti időszakban évente átlag 5000 Kč állt rendelkezésére; ennek az összegnek majdnem a felét (2400 Kč-t) rendszeres évenkénti tiszteletdíjként kifizették a múzeumigazgatónak, a maradékot pedig ún. dologi kiadásokra és a gyűjtemény gyarapítására fordították. Évente átlag 2000 Kč-t terveztek a gyűjtemény gyarapítására, ténylegesen azonban az összeg felét sem fordították erre a célra. 15 0 így természetesen a gyűjtemény gyarapodása elmaradt az I. világháború előttitől. A meglevő forrásokból nem tudjuk nyomon követni, hogy a múzeum évi költségvetéséhez viszonyítva nagy összegű tiszteletdíjáért a múzeumigazgató milyen munkát végzett az intézményben. Azt tudjuk, hogy 1921-ben Karle Sándorral, a múzeumi osztály titkárával befejezte a gyűjtemény rendezését, így az 1914 nyarától bezárt múzeum 1921-ben újra megnyílhatott a látogatók előtt. 15 1A fennmaradt források szerint ez nem jelentett állandó nyitvatartási, hanem — ha a Kultúrpalotában tartózkodott, és éppen ráért — a múzeum igazgatója engedte be a csoportos látogatókat és az érdeklődő magánszemélyeket. Egyébként a múzeum zárva tartott, s a nyilvánosságtól így fokozatosan elszigetelődött. 15 2 A Jókai Egyesület fennmaradt jegyzőkönyveiben is eredménytelenül kutattunk a múzeummal kapcsolatos bejegyzések után; 15 3 minden évben részletesen tárgyalták a közművelődési programokat és a könyvtár ügyeit, de 1926—1933 között a múzeumi tevékenységet nem is említették. Véleményünk szerint ez ugyan azt nem jelenti, hogy egyáltalán semmilyen munka sem folyt a múzeumban, azt viszont igen, hogy a Jókai Egyesületen belül meglehetősen mellőzték a gazdag gyűjteményű múzeumot. Ezekből az évekből a helyi lapokban is csak elvétve akadtunk múzeummal kapcsolatos közlésekre. E közlések közül kiemelkedik egy beszámoló arról az időszaki kiállításról, amelyet Alapy Gyula a múzeum Jókai-emlékeiből rendezett az író centenáriumának tiszteletére 1925-ben. 15 4 A múzeummal való törődés háttérbe szorulásának oka lehetett a múzeumigazgató szerteágazó irodalmi, tudományos, szervezői, közéleti és politikai tevékenysége is, amelyhez még hozzájárult az í. Csehszlovák Köztársasággal szembeni bizalmatlansága. 15 5 E bizalmatlansággal magyarázható az is, hogy amikor 1924-ben a Levéltárak Állami Felügyelősége mellett működő Országos Műemlékvédő Hivatal belépésre szólította fel a múzeumot az akkor alakult Múzeumok Országos Szövetségébe, a múzeumigazgató ugyan kedvező választ adott, 16 6 a 200 Kč tagdíjat azonban egy évben sem utaltatta át a Múzeumok Országos Szövetségének. Hogy mégis tagja lett a múzeum e szövetségnek, az annak köszönhető, hogy az Országos Műemlékvedő Hivatal az állami támogatásból levonta a tagdíjhátralékot. 157 A Múzeumok Országos Szövetsége és a komáromi múzeum közötti kapcsolatról nem maradt fenn sok adat, azt viszont tudjuk, hogy 1933-ban a Múzeumok Országos Szövetségének képviselői ellátogattak a komáromi múzeumba. 15 8 A múzeumot majdnem teljesen dezolált állapotban találták: a kiállítótermeket nem takarították, az újonnan szerzett tárgyakat csak berakták, de nem helyezték el. E szövetség képviselőinek megállapítása szerint ,,a múzeum nagyon szorgalmat/an vezetés jegyét árulta el". A múzeum kitakarítása és átrendezése csak 1935-ben indult meg. A Jókai 34
