Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

Az új államhatárok következtében 1919-től a Jókai Egyesület helyzete megváltozott: egyrészt nemzetiségi kulturális egyesület lett, másrészt elvesztette a Dunán túli tagjait s velük együtt az anyagi támogatásukat is. Ezt felismerve a Jókai Egyesület vezetősége az 1919. augusztus 12-i igazgató tanácsi ülésen új, a megváltozott helyzethez alkalmazkodóprogramot fogadott el.

14

1 Ennek a kisebbségvédelemmel átszőtt programnak a lényege az volt, hogy az itt élő magyarság nemzeti öntudatát erősítsék, és kulturális szervezettségét még jobban kiépítsék. Az 1920-as évek elején a Komárom környéki lakosság — elsősorban az értelmiségi középréteg — tömegesen lépett be a magyar kultúrát terjesztő egyesületbe. A Jókai Egyesület számukra színes rendezvényeket (bálokat, hangversenyeket, vitaesteket, felolvasásokat, színielőadásokat stb.) szervezett. Ennek következtében a Jókai Egyesület Komáromot az 1920—1930-as években a csehszlovákiai magyar kultúra egyik szellemi központjává fejlesztette, a múzeummal azonban — mint a tudományos élet adott színterével — egyre kevesebbet törődött, s az mindjobban háttérbe szorult. Ennek okai lehettek azok az akadályok és hiányok is, melyeket a polgári rendszer és a kisebbségi helyzet szült (az anyaország szellemi központjaival, tudományos intézeteivel a kapcsolat megszakadt),

14

2 de ezen túlmenően, úgy véljük, szerepet játszott ebben a múzeum akkori igazgatójának s egyben a Jókai Egyesület főtitkárának, Alapy Gyulának a személye is: neki ugyanis — megítélésünk szerint — az volt a célja, hogy a múzeum gyűjteményét az új állami szervektől elszigetelje. A komáromi múzeum gazdag római kori gyűjteménye azonban ekkorra már olyan hírnévre tett szert, amit egyik napról a másikra nem lehetett semmissé nyilvánítani. így a múzeumok állami felügyeletével megbízott pozsonyi Műemlékvédelmi és Múzeumi Kormánybiztosság már 1919-ben felfigyelt az országos viszonylatban is jelentős komáromi múzeumra, és 1919 decemberében 500 Kč állami támogatást utalványozott az intézménynek.

14

3 Az állami támogatás az elkövetkező években sem maradt el: az 1920-as években évente átlag 1000 Kc-t, az 1930-as években pedig évente átlag 2000 Kč-t kapott a komáromi múzeum.

u

4 A vezetőség azonban bizalmatlanul fogadta az új állami szerveknek a múzeum iránti érdeklődését, sőt 1920-ban az állami támogatás elfogadását is visszautasította,

14

5 aminek az lett a következménye, hogy a komáromi megyefőnök egy három tagból álló állami gondnokságot nevezett ki a múzeumi vezetőség munkájának ellenőrzésére.

14

6 A múzeumi osztály köteles volt az állami gondnokság tagjait minden vezetőségi gyűlésre meghívni; a gondnokság tagjainak tiltakozási joguk volt, ha a gyűlés határozatai az állam érdekei ellen irányultak. A múzeumi osztály feletti állami gondnokság 1928-ban szűnt meg.

14

7 Közben 1921-ben a Szlovenszkói Teljhatalmú Minisztérium rendeletére megindult a Jókai Egyesület alapszabályainak a módosítása.

14

8 E módosítás lényege az volt, hogy az egyesület működéséből kizárja a politikát, elfogadja az általános állami felügyeletet, múzeumi ügyekben pedig a Műemlékvédelmi és Múzeumi Kormánybiztosság szakszerű felügyelete alá helyezi magát. Az ilyen értelemben módosított egyesületi alapszabályokat végül is 1928-ban hagyta jóvá a belügyminisztérium szlovenszkói osztálya.

14

9 Az egyesület és a múzeum működését egészen az 1938 végén bekövetkezett államfordulatig ez az alapszabályzat határozta meg. A fennmaradt forrásokból nem derül fény arra, hogy a múzeumi osztálynak az I. Csehszlovák Köztársaság ideje alatt volt-e külön működési terve is. 33