Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

got.

12

4 A többi terem anyagát Alapy Gyula rendezte.

12

5 A három évtizedes vándorlás után állandó otthonra talált múzeum kiállításkész anyaga 1914. április 12-én nyílt meg a nyilvánosság számára.

12

6 A megfelelő körülmények közé került múzeum fejlődésének kibontakozását rövidesen megállította a kitört világháború. A Kultúrpalota nagytermébe 1914 augusztusában a Jókai Egyesület felajánlása alapján a Vöröskereszt kisegítő kórháza költözött, és szeptember 10-én megkezdte működését az 55 ágyra berendezett kórház.

12

7 Ezáltal a múzeum gyűjteményének a látogatása lehetetlenné vált. A múzeum vezetőségének háború alatti tevékenységéről kevés adatunk van. Azt viszont tudjuk, hogy az Országos Főfelügyelőség képviselői 1916. augusztus 2-án meglátogatták a katonai kórházi célokra átengedett Kultúrpalotát, és a múzeumi termekben nagy rendetlenséget találtak.

12

8 Az Országos Főfelügyelőség jelentéséből az derült ki, hogy a rendetlenségért — tekintettel a körülményekre — a vezetőséget nem hibáztatják, de felhívták a figyelmüket, hogy a rendes múzeumi munka megindulásakor gondoskodniuk kell a gyűjtemény esztétikusabb és végleges elrendezéséről. 1918 tavaszán a Jókai Egyesület vezetősége, megegyezve a Vöröskereszttel, a Kultúrpalotában elhelyezett kórházat megszüntette.

12

9 Szükségessé vált az épület tatarozása és kitakarítása. Erre 1918 nyarán került sor a Vöröskereszt költségén.

13

0 1918 őszére a Kultúrpalota készen állt arra, hogy benne az egyesületi munka megindulhasson. Ehelyett azonban 1918—1919ben (a közbejött politikai események folytán) az épületet forradalmi és pártcélokra használták. A magyarországi polgári demokratikus forradalom — az „őszirózsás forradalom" — hatására Komáromban a szociáldemokrata párt helyi szervezete az 1918. november 3-i népgyűlésen megalakította a munkástanácsot, és annak székhelyéül a Kultúrpalotát foglalta le, amely ezt követően forradalmi gyűlések és előadások színhelye s a Vörös Gárda székhelye lett.

13

1 Az I. világháborút követő területmódosítások értelmében Komárom a Csehszlovák Köztársasághoz került, s 1919. január 10-én csehszlovák csapatok érkeztek a városba. 1919. március 25-én a városparancsnok a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére Komáromban ostromállapotot hirdetett meg, ennek következtében a rendőrfőkapitány 1919. április 25-én bezáratta a Kultúrpalotát, mert helyiségeit nem kulturális, hanem politikai célokra használták.

13

2 Az ostromállapot bevezetése ellenére a komáromi munkások 1919. május l-nek éjjelén kísérletet tettek a hatalomátvételre, ez azonban kudarcba fulladt. Az éjszakai támadás alkalmával a Kultúrpalotát is megrongálta két ágyúlövedék.

13

3 A bezárt Kultúrpalotát a Jókai Egyesület 1919. május 18-án kapta vissza, a harcok okozta károkat helyreállította,

13

4 majd azt 1919. május 29-én Harmos Károly képkiállításával újra megnyitotta.

13

5 A múzeum ekkor még nem nyílt meg, benne Alapy Gyula a gyűjtemény rendezésével foglalkozott. A múzeum megnyitását 1919. június 8-ra tervezték.

13

6 Erre azonban nem került sor, mert 1919. június 5—24. között a Magyar Tanácsköztársaság csapatai újabb harcot folytattak Komárom környékén. A harcok megszűnte után 1919. augusztus 12-tol a város közélelmezési hivatala vette bérbe a Kultúrpalota négy helyiségét.

13

7 Ettől függetlenül a Jókai Egyesület 1920. áprilisában megnyitotta modern képtárát,

13

8 májusban pedig régi képekből rendezett egy kiállítást;

139 a múzeum termeit viszont 1920-ban is zárva tartotta.

14

0 32