Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
másodtitkárt, ellenőrt és másodjegyzőt választottak a vezetőségbe. Az egyesület népes vezetősége mellé 20 tagú igazgató tanácsot, 4 osztályelnököt, 4 oszíálytitkárt és osztályonként 15 tagból álló osztályválasztmányt választottak. A Jókai Egyesületen belül létrehozott osztályok a következők voltak: közművelődési, irodalmi, múzeumi és művészeti osztály. Az egyesület alapszabályzata körülhatárolta az egyes osztályok működési körét, és ennek alapján minden osztály kidolgozta saját ügyrendjét, amely szerint önállóan tevékenykedett. Az osztályelnökök az egyesület vezetőségével a főtitkár útján érintkezhettek. Az osztályoknak külön költségvetésük nem volt, csak az egyesület költségvetésén belül irányoztak elő évente bizonyos összeget a múzeum és a könyvtár személyi kiadásaira és gyarapítására. Abból kiindulva, hogy a Jókai Egyesület osztályai külön vezetőséggel, egymástól függetlenül működtek, a múzeum története kapcsán eltekintünk a közművelődési, az irodalmi és a művészeti osztály bemutatásától, amelyeknek ügyrendjei a közművelődési programok (alkalmi kiállítások, hangversenyek, irodalmi felolvasások, ismeretterjesztő előadások stb.) szolgálatában álltak, és csak a múzeumi osztályt tárgyaljuk. A múzeumi osztály tevékenységének körét az alapszabályzat az alábbiakban foglalta össze: ,,A muzeumi osztály célja Komárom vármegye és város történeti múltjának kutatása, az anyag összegyűjtése, a történet és régészet iránti érzék felkeltése és ébrentartása, a műemlékek védelme, régiségek megmentése az elkallódás veszélyétől, a vármegye és város néprajzi emlékeinek gyűjtése és természetrajzának megismertetése. Erre a célra ásatásokat rendez, forrásokat, okleveleket, szakműveket szerez be és gyűjt. A gyűjteményeket a vármegye székhelyén levő muzeumban összpontosítja, és azt a nagy nyilvánosság számára megnyitja. " 10 i Az alapszabályzat határozott a múzeumi osztály gyűjteménytárairól is; ennek értelmében régiségtárra, néprajzi tárra, képzőművészeti tárra és természetrajzi tárra oszlott a gyűjtemény. A múzeumi osztály gyűjteménytárainak ilyen jellegű felosztásában előrelépésként kell értékelnünk, hogy az előző egyesület keretében működő múzeumhoz viszonyítva itt nagyobb szerepet kapott a képzőművészeti gyűjtemény, melyet már önálló tárként kezeltek, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a régészeti és a történelmi tárgyakat továbbra is öszszevonva, régiségtárként kezelték. A gyűjteményó'rök feladatát a múzeumi osztály 1913. január 1-vel hatályba lépett ügyrendje határozta meg. 10 5 Ennek értelmében minden tár élén az igazgató tanács által választott őr — szükség esetén segédőr — áll, aki a gyűjtemény rendezésével, a tárgyak tudományos meghatározásával, kiállításával és szakirodalmi feldolgozásával foglalkozik. Az ügyrend szerint az őrök tiszteletdíjban is részesíthetők. A múzeumi osztály feladatkörét áttekintve megállapíthatjuk, hogy az alapszabályzat értelmében az új egyesületi keretbe került múzeum fejlődésének a lehetősége adott volt. A kitűzött feladatok megvalósítását azonban több körülmény negatívan befolyásolta. Ezzel kapcsolatban első helyen a személyi viszonyok alakulását említhetjük. A múzeumi osztály vezetőségét csupán a Jókai Egyesület megalakulása után egy évvel, az 1912. október 20-i közgyűlésen választották meg. 10 6 A múzeumi osztály elnöke Bathó Lajos megyei főjegyző, titkára pedig Karle Sándor komáromi gimnáziumi tanár lett. A múzeum igazgatójává a Jókai Egyesület igazgató tanácsa 1913. január 16-i ülésén Alapy Gyula egyesületi főtitkárt, vármegyei főlevéltárost, 29
