Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
évkönyv évenkénti kiadásáról, az esetleges többi kiadványt pedig az egyesület vagyoni helyzetétől tette függővé. A VII. rész az egyesület vagyonával és jövedelmeivel foglalkozott. Kimondta, hogy az egyesület vagyonát és jövedelmeit az alapítványok kamatai, a tagdíjak, az esetleges kiadványok jövedelmei és az egyes adományok képezik; ezeket csak az egyesület kitűzött céljaira szabad fordítani. Az alapszabályzat utolsó, VIII. része az egyesület feloszlása esetén történő intézkedéseket tartalmazta. Leglényegesebb pontja az, hogy az egyesület feloszlása esetén annak vagyona a múzeumra száll. Eszerint az egyesület tagjai az előző egylet gyűjteményéből létrehozott múzeumot az egyesülettől függetlenítve, önállóan is működőképesnek és fel oszthatatlannak tartják. Az egyesület május 6-i rendes közgyűlésén választották meg az egyesület tisztviselőit is. 6 9 Miután a közgyűlésen Sárközy Aurél főispán, az egyesület elnöke elfoglaltságára hivatkozva lemondott, s ezt a közgyűlés tudomásul vette, a választás a következő eredménnyel zárult: elnöknek Szombathely Győző nyugalmazott alispánt, igazgatónak Baranyay Géza földbirtokost, ügyésznek Konkoly Thege Balázs takarékpénztári ügyészt, titkárnak Weszelovszky János járási albírót, pénztárosnak Púhr Jánost, számvizsgálónak pedig Unger Kálmánt és Horinka (Hortobágyi) Ágostot választották. A tisztviselők megválasztása után választották az egyes osztályok őreit; a régészeti osztály őre Weszelovszky János, a történelmi osztály őre Szendrey Imre polgári iskolai tanító, a természetrajzi osztály őre Bottay Kálmán polgári leányiskolái tanító, a néprajzi osztály őre pedig Bathó Lajos megyei másodaljegyző lett. 7 0 Az igazgató választmányba 20 tagot választottak. 7 1 Az egyesület 1900. május 6-i közgyűlésén megválasztott vezetőségben 1903-ban történt változás. Szombathely Győző, megromlott egészségére hivatkozva, az elnöki tisztségről lemondott. Az elnöki ügyek intézésével ideiglenesen Baranyay Géza egyesületi igazgatót bízták meg, majd 1904-ben Esterházy Ferenc grófot kérték fel az elnöki tisztség betöltésére, aki haláláig, 1909. április 2-ig működött az egyesület élén. Halála után az elnöki tisztség betöltetlen maradt. Az elnöki ügyek intézésével újból Baranyay Géza igazgatót bízták meg, aki az egyesület fennállásának végéig ellátta ezt a tisztséget is. Az egyes osztályok őreinek állományában szintén 1903-ban történt változás. Szendrey Imre, a történelmi osztály őre lemondott tisztségéről, helyét 1903-ban Alapy Gyula vármegyei levéltáros töltötte be, 1904től pedig Ruisz Gyula, a bábolnai ménesbirtok jószágigazgatója lett a történelmi osztály őre. A régészeti, a néprajzi és a természetrajzi osztály őrei az egyesület fennállása alatt nem változtak. A titkári funkcióba viszont 1904-ben Weszelovszky János helyére Alapy Gyula került. 7 2 Az újjáalakult egyesület tagjainak létszáma az első egyesületi évben 193 tag volt. Ez a szám a további években is 190 körül mozgott, 1906-tól pedig 200 fölé emelkedett. 7 3 Az egyesületi tagok társadalmi összetétele az előző egylethez viszonyítva nem változott, továbbra is elsősorban a megye jómódú polgáraira épült. Fennállása alatt az egyesület összesen 15 tiszteletbeli tagot választott. 7 4 1900-tól az egyesület anyagi helyzetében lényeges javulás következett be. Azzal, hogy önként állami felügyelet alá helyezték magukat, az Országos Főfelügyelőség évente — egy év kivételével — 400—600 K államsegélyt nyújtott az egyesületnek muzeális tárgyak vásárlására. Emellett a vármegyétől és a Komárom vidéki Takarékpénztártól évente átlag 140 K segélyt 25
