Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum személyi állománya - Ratimorsky Piroska - Tok Béla: A múzeum munkatársai ( 1886-1945)

Alapy Gyula az 1890-es évek végén kapcsolódott be a város társadalmi életébe. 1900-ban bekerült a Muzeum Egyesület igazgatói választmányába is, a következő két évben pedig számvizsgálóként működött az egyesületben. A múzeum gyűjteményével 1903-ban került közelebbi kapcsolatba: a történelmi osztály őrévé választották. 1904-től az egyesület titkára, 1904—1909 között az egyesületi évkönyvek szerkesztője. A múzeumi gyűjteménnyel való behatóbb foglplkozás végett 1910-ben Kolozsvárott régészeti tanfolyamon vett részt. A Jókai Egyesület megalakulása után, 1913-ban a múzeum igazgatójává választották. Ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Nevéhez fűződik az újonnan épített Kultúrpalota termeiben létrehozott első állandó kiállítás rendezése és megnyitása (1914. ápr. 12.), majd a gyűjtemény átrendezése (1921). Alapy érdeme a Jókai-centenárium tiszteletére rendezett időszaki kiállítás megnyitása is (1925). A múzeum gyűjteményének gyarapítása érdekében 1909—1935 között régészeti ásatásokat is végzett Alsógelléren, Hetényben, Komáromban, Megyercsen és Szímőn. A múzeumi munka mellett Alapy rendkívül széles körű szépirodalmi, tudományos és politikai tevékenységet fejtett ki. Valószínűleg ez is szerepet játszhatott abban, hogy a konzervatív szemléletű Alapy az I. Csehszlovák Köztársaság idején a reá bízott múzeumot nem emelte a kornak megfelelő színvonalra. Fontosabb munkái: (Alapy gazdag tudományos munkásságából itt csak a múzeummal kapcsolatos publikációit soroljuk fel.) A hetényi bronzkés. In: Arch. Ért., 32. évf. (1912) 380. A komáromi muzeumjijabb római feliratos kövei. In: JE Ért., I. évf. (1913) 1—2. sz. 46—49. A környei római sírlelet. In: MK Ért. VII. évf. (1913) 1. füzet 36—40. A komáromi kulturház. In: MK Ért., VIII. évf. (1914) 1. füzet, 1—15. Brigetio. In: JE Ért., II. évf. (1914) 1. sz. 1—18., 2—3. sz. 65—71., 4. sz. 121—127. Uo. III. évf. (1915) 1—2. sz. 1—9., 3—4. sz. 60—64. A szőnyi hamis csontrégiségek. In: MK Ért., IX. évf. (1915) 1. füzet, 29—40. A Jókai Egyesület tizenöt éve. Komárom, Spitzer Sándor Könyvnyomdája, 1926. Lovasnomád sírok a Vágduna alsócsallóközi jobbpartján. In: Nemzeti Kultura, I. évf. (1933) 36—43. Szombathy Viktor (1902—) 1931—1936 között a Jókai Egyesület múzeumi osztályának titkára, 1936-tól 1940-ig a múzeum igazgatója. Szombathy Viktor 1902. április 8-án született Rimaszombatban. Középiskolái befejezése után 1920-ban Budapestre került orvostanhallgatónak. 1928-ban visszatért szülőföldjére. Komáromba 1930-ban keiült a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkáraként; később főtitkára lett a SZEMKÉnek. 1940 nyarán Komáromból Budapestre költözött, ahol 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig több kulturális és műszaki intézményben dolgozott. Komáromba érkezése után Szombathy nyomban bekapcsolódott a múzeumi életbe. Kiemelkedő tette volt, hogy 1935 májusától 1936 áprilisáig több lelkes múzeumbarát segítségével felújította az elhanyagolt múzeum gyűjteményét, s ugyanakkor önálló Jókai-emlékszobát hozott létre. Az átrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitására 1936. április 9-én került sor. Szombathy Viktor a múzeumi gyűjtemény gyarapítása érdekében 1938 novembe.153