Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között
volt az írott szónak is. A Jókai Egyesület jogelődeinek kiadói tevékenysége majdcsaknem az évkönyvekre korlátozódott, a Jókai Egyesület viszont e téren is előbbre lépett. Nemcsak évkönyveket adott ki, hanem — belépési nyilatkozatok, kiállítási és különféle egyéb nyomtatványok mellett — nagyobb tanulmányokat is. 1913—16 között jelent meg Alapy Gyula szerkesztésében a Komárom — a Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője című kiadvány a következő tartalommal: hely-, jog-, családirodalom- és művelődéstörténet, régészet, irodalom, oklevéltár, kisebb közlemények, egyesületi élet, repertórium, a könyvtár és a múzeum gyarapodása, hirdetések. 1927-ben az egyesület ismét meg szerette volna indítani értesítőjét, ez a terv azonban nem valósult meg. Az egyesületi könyvtár alapját Kultsár István vetette meg. A bibliotékamelyet 1914-ben a Kultúrpalotában helyeztek el — az évek folyamán különböző adományokból, hagyatékokból (Ghyczy-féle könyvtár, Ányos Lajos és feleségének könyvtára, id. Szinnyei József könyvtára, Palkovich Viktor hagyatéka, a Szlovenszkói Magyar Kultúregylet könyvtára, a Besztercebányai Kaszinó magyar könyvtárának egy része, a Körmöcbányái Kaszinó magyar könyvtárának nagy része stb.) értékes gyűjteménnyé nőtte ki magát. A könyvtár állományának nagy része, kb. 40 000 kötet ma is a Duna Menti Múzeum épületében található, s a Járási Könyvtár kezelésében van. 1919től 1969-ig ugyancsak a Kultúrpalota adott otthont a vármegye levéltárának is. A Jókai Egyesület tevékenységében az 1930-as évek elején hanyatlás tapasztalható. ,,A vezetőség tagjai, bár városunk nagy képzettségű és kvalitású intellektuelljei, már csak individumok, tömegvonzerőt, szervezési elaszticitást már nem jelentenek (. . .) Nincsen még ma sem meg az egyesületnek a közös munkaterülete a fiatalsággal..." — olvassuk egy korabeli bírálatban. Emiatt alakította meg 1936-ban ifj. Alapy Gyula és Vadász Ferenc az Alkotás nevű egyesületet, amely a haladó szellemű fiatalokat tömörítette. 18 Nem volt ugyan hosszú életű, de lehetőséget adott a kulturális tevékenységhez olyanoknak is, akik a Jókai Egyesület vezetőségének a szemében „vörös posztó"-nak számítottak. Tudnivaló ugyanis, hogy a Jókai Egyesület erősen nemzeti szellemben végezte munkáját, a magyar ellenzéki pártok céljait követte. Tevékenységének nagyobbik részével azonban ennek ellenére is nagyban hozzájárult a helyi törzsközönség érdeklődésének ébren tartásához, ízlésének formálásához, ismereteinek gyarapításához és kulturális igényeinek kielégítéséhez. A felszabadulás után kialakult új társadalmi viszonyok közepette a múzeumok vették át azt a. közművelődési szerepet, amelyet a múltban az egyesületek vagy azok közművelődési osztályai végeztek. Ez az új állapot tükröződik a komáromi múzeum közművelődési tevékenységének háború utáni kibontakozásában is. 1 9 A felszabadulás utáni múzeumi közművelődési tevékenység első jeleként azt az állandó kiállítást tarthatjuk számon, amely 1946-ban nyílt meg, bemutatva az egyesületi keretekben működő egykori múzeum gyűjteményét. 1953. május 9-én a múzeum két földszinti termében az átrendezett őskori és a római kori anyag bemutatására került sor. Állandó kiállítások rendezése mellett Mikulás Dušek igazgatónak a figyelme fokozatosan egyéb közművelődési formákra is kiterjedt; az 1950-es évek elején rendszeresen tartott .130
