Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

Komáromot és lakosságát, hanem szinte az egész országot megmozgatták. Az első ilyen megemlékezésre 1925-ben került sor a nagy mesemondó születése 100. évfordulójának tiszteletére. Ebből az alkalomból országos centenáriumi bizottság is alakult. A helyi bizottság Erdélyi Pál elnökletével pályázatot hirdetett meg Jókai emlékét dicsőítő ódák és Jókai-életrajzok megírására. Az ódákért járó díjakat Borka Géza, Tamás Lajos és ölvedi László kapta; az életrajzpályázat viszont eredménytelen maradt, ezért a bizottság Erdélyi Pált bízta meg a biográfia megírásával. A centenáriumra Jókaiemlékkönyvet adtak ki Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond szerkesztésében. A centenáriumi ünnepséget 1925. február 21—22-én rendezték. Szlovákia minden tájáról, de Magyarországról is jöttek küldöttek, hogy leróják tiszteletüket a nagy magyar író emléke előtt. Képviseltette magát a csehszlovák kormány (Matej Metod Bella), a Szlovák írók Egyesülete (Pavol Bújnák), a különböző magyar irodalmi társaságok, a magyarországi tudományegyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az összes magyar kulturális szervezet. Ekkor nyitották meg a Jókai-kiállítást, majd pedig megkoszorúzták a Jókai-emlékeket. A megnyitó beszédet és a zárszót Szijj Ferenc egyesületi elnök mondta, az ünnepi szónokok Erdélyi Pál, Jankovics Marcell és Szijj Ferenc voltak. A koszorúzást Jókai-bál követte. A következő Jókai-emlékünnepre 1929-ben, az író halálának 25. évfordulóján került sor a Jókai Egyesület közgyűlésén. Az ünnepi megemlékezés után Szijj Ferenc és Sárosy Etele megkoszorúzták az író Kerepesi úti temetőben levő síremlékét. 1934-ben, Jókai halálának 30. évfordulóján újabb ünnepet tartott a Jókai Egyesület, amely ekkor avatta fel a Bartos Frigyesné ajándékozta, ezüstből készült Jókai-serleget. Az elkövetkező években az egyes emlékesteken, közgyűléseken csaknem mindig tartottak Jókai-serlegbeszédet. 1936-ban, megalakításának 25. évfordulóján a Jókai Egyesület Jókai-szobát nyitott (létrehozására már 1925-ben gondoltak, de megfelelő helyiség hiányában tervüket akkor nem tudták megvalósítani), amelyben értékes Jókai-emlékeket állítottak ki. A Jókai-szobor felállításának gondolata felvetődött már a Történeti és Régészeti Egylet idejében is, de komolyabban csak a Muzeum Egyesület kezdett foglalkozni a kérdéssel. Megindították a pénzgyűjtést, sőt 1907-ben matinét is rendeztek a szobor javára (Beöthy Zsolt Jókai költészete címmel tartott előadást, Nemes János gordonkán játszott, Dános Árpád, a budapesti Vígopera énekese operaáriákat énekelt, Szijj Ferenc és Fülöp Zsigmond pedig Jókai nagyságát méltatta). A megkezdett szervezési munkák ellenére a szobor felállítása még évtizedeket váratott magára. A Jókai Egyesület már alapszabályzatába foglalta a Jókai-szobor megvalósítását. 1912. december 12-én bizottság alakult, amelynek feladata a pénzgyűjtés megszervezése volt. Matinékat, estélyeket rendeztek a szobor javára: az összegyűlt 16 000 K-át más pénzösszeggel együtt azonban hadikölcsönbe fektették, amely az I. világháború után elértéktelenedett. Az elkövetkező években többször felmerült a gondolat, hogy újabb gyűjtést indítsanak a szobor javára, de erre csak 1932-ben kértek engedélyt az országos hivataltól. A kiadott engedély feltételei azonban teljesíthetetlenek voltak. 1936-ban ismét felvetődött a Jókai-szobor megvalósításának gondolata, s ekkor az országos hivatal 205473/8—1936 számú irata engedélyezte, hogy az 1937. július 31-ig terjedő időszakban megszervezhetik a gyűjtést. Ezeku.128