Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A gyűjtemények története - Binder Pál - Csütörtöky József: Binder Pál - Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény
lyamot is vezetett, amelyen az általa gyűjtött állatokat és növényeket modellként használta a rajztanításhoz. 6 Az iskolában értékes természetrajzi tárat hozott létre, amelyet nagy gonddal és szakértelemmel gazdagított. A századforduló táján a polgári leányiskolának még nem voltak helyiséggondjai (ezek csak 1910 körül jelentkeztek), így a természetrajzi tár akadálytalanul gyarapodhatott. 7 A Muzeum Egyesületnek a természetrajzi gyűjtemény létesítésére vonatkozó tervét Bottay lelkesen fogadta. Gyűjteményt hozott létre, ezt azonban még nem az egyesület keretein belül építette ki, hanem a polgári leányiskola természetrajzi táraként. Bottay jelentős mértékben gazdagíthatta volna a Muzeum Egyesület (később a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület; a továbbiakban: Jókai Egyesület, 1911—1945) természetrajzi gyűjteményét, 1900-tól haláláig azonban mindössze néhány darab kitömött madarat adott el az egyesületnek. Ennek okát abban látjuk, hogy a Muzeum Egyesület — helyiséggondok miatt és anyagi eszközök hiányában —• a természetrajzi gyűjteményt csak korlátozott mértékben fejleszthette, ezért aztán Bottay az általa gyűjtött és kikészített állatokat, növényeket nem az egyesület gyűjteményében, hanem az állami polgári leányiskola országos hírűvé vált természetrajzi tárában helyezte el. 8 Gyűjteményét a kor legnagyobb természetbúvára, Herman Ottó több alkalommal is megtekintette. 9 Bottay természetesen ügyesen bánt a fegyverrel, így érthető, hogy híres vadászok tartoztak baráti köréhez. Közöttük volt Bársony István is, a kor kitűnő vadászírója. A polgári leányiskolában elhelyezett értékes természetrajzi gyűjtemény a tanításon kívül a tudományos ismeretterjesztést is szolgálta: 1909-ben és 1910-ben Bottay egy-egy előadást tartott a madárvilágról a Komáromi Szabad Lyceumban, ahol bemutatta az általa preparált madarakat is. 10 A madarak védelmével nemcsak ezeken az előadásokon foglalkozott, hanem mindenekelőtt az általa alapított Komáromi Madárvédő Egyesületben, amelynek éveken át lelkes titkára volt. (Bottay egyébként a természettudományi munkán kívül a város kulturális életébe is bekapcsolódott. Több éven át ő volt a Komáromi Dalegyesület karnagya.) A Muzeum Egyesület természetrajzi gyűjteményének gyarapodása az 1900 és 1913 közötti időszakban többnyire csak paleontológiái és geológiai leletekre korlátozódott (lásd az 1. sz. táblázatot); kivételt csak Milch Emma herbáriuma képez 1900-ból. A legtöbb kövület, kőzet és ásvány ajándékozás útján került a gyűjteménybe (pl. Schneider Lajos kövületgyűjteménye — 1901, Esterházy Ferencné kövületgyűjteménye — 1909), de vétel útján is gazdagodott a gyűjtemény. E paleontológiái leletek, valamint a különböző ásványok és kőzetek többsége Dunaalmásról vagy a süttői és tatai bányákból került a gyűjteménybe. 1 1 A'kövületeket a régészeti és a történeti tárgyakkal együtt a Muzeum Egyesület székházában, a volt Esterházy-pavilonban állították ki 1900-tól 1913-ig. Az előzőekben már felvázoltuk az állattani részleg gyarapodásának körülményeit. Tisztáznunk kell azonban még egy tényt, amelyről mindeddig annyit tudtunk csupán, hogy 1900-ban Konkoly Thege Balázs, a természetrajzi gyűjtemény indítványozója ,,néhány darab kitömött madarat" ajándékozott az egyesületnek. 1 2 1900-tól 1912-ig a gyűjtemény 10 kitömött állattal gyarapodott (lásd táblázat, 179. I.), Alapy Gyula viszont az 1913-as évet értékelő jelentésében már 44 darab állatot közölt. 1 3 Mivel 1900 és 1912 .113
