Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Gaál Ida: A néprajzi gyűjtemény

tárgy került a múzeum gyűjteményébe. Az akkoriban szerzett néprajzi tárgyak közül említésre méltó egy vízimalom modellje, faragott pásztorbotok és néhány darab kerámia. A tárgyak túlnyomó részét ajándékként szerezte a múzeum. 1903-ban az egyesület évi rendes közgyűlésén határozatot hoztak, amely többek között elrendelte a néprajzi osztály gyűjteményének a kibővítését is.

4 E célból a helyi sajtóban felhívást intéztek Komárom megye lelkészeihez, jegyzőihez és tanítóihoz, melyben felkérik őket, hogy „... ezen munkájában a Muzeum Egyesületet hathatós támogatásukban részesíteni szíveskedjenek. Az egyesület feladatul tűzte ki, hogy a népgondolkozás nyilvánulássait és jellemét visszatükröző, szóval a népéletre vonatkozó tárgyakat múzeumában összegyűjti, hogy Komáromvármegye lakosságának évszázadokon át kialakult jellegét, szokásait szemléltethetöen bemutassa, és az utókor számára megörökítse."'

0 A felhívásban továbbá felsorolták, hogy a tárgyak lehetnek ,,a népviselet jellegzetes fajai, a nép piperecikkei, házi- és gazdasági eszközei, építési módja, fegyverek, faragott tárgyak." A felhívásnak nem lett számottevő eredménye, erről Alapy Gyula egyesületi titkár számolt be az 1903. évi titkári jelentésben.

6 E tervezett, de évről évre elmaradó néprajzi gyűjtés még 1906-ban sem indult meg, Baranyay Géza, a Muzeum Egyesület igazgatója ezt helyhiánnyal indokolta.

7 Ezért minél előbb meg kellett oldani a tárgyak raktározási kérdését. Az Esterházy-pavilon faépülete, amelyben ekkor a tárgyakat elhelyezték, az egyre növekvő gyűjtemény számára túlságosan szűknek bizonyult, ezért a főgimnázium felépítése után, 1910-ben a volt algimnázium néhány elemi iskolai osztályában helyezték el a Muzeum Egyesület néprajzi osztályát.

8 Arról azonban nincs adatunk, hogy a Kultúrpalota építése idején hol tárolták a néprajzi tárgyakat. Az egyesület székházának felépítése után, 1913 őszén a néprajzi gyűjtemény is átköltözött immár végleges helyére, a Kultúrpalotába. A néprajzi gyűjtemény évi összesített gyarapodásáról először 1905-ből van pontos adatunk. Ebben az évben 34 darab néprajzi tárgy került a múzeumba — a kaszától kezdve egészen a papír szivarszipkáig. Az az évi szerzemények közül említést érdemel két cserép dohánytartó, egyébként komáromi fazekasok munkái (az egyik medve alakú, 1895-ben készült, a másik emberfejet ábrázol), továbbá egy bölcső, juhászbot madáralakos fogantyúval, egy 1690-ből való cseréptál, egy mennyezetes ágy, ezüstgombok, tejeskorsó. A Muzeum Egyesület 1906-tól, valószínűleg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (a továbbiakban Országos Főfelügyelőség) javaslatára kezdte a néprajzi tárgyakat csoportosítani, mégpedig az alábbi öt osztályban: 1. magyar néprajzi tárgyak, 2. hazai nemzetiségek néprajzi tárgyai, 3. rokon népek tárgyai, 4. külföldi művelt és félművelt népek tárgyai, 5. külföldi primitív népek tárgyai. Ettől kezdve rendszeressé vált a néprajzi tárgyak gyarapodása. 1906-ban 7 darab tárggyal nőtt a néprajzi gyűjtemény, köztük egy cserép dohánytartó edénnyel, zablával, fokossal és egy hímzett tüllkendővel. A néprajzi gyűjteményt gazdagította egy beduin puska is Konkoly Thege Miklóstól. 1907ben 8 darab tárgy került a gyűjteménybe, köztük egy újabb hajómalommodell és öt darab aranymosó eszköz a Csallóközből. A következő év 12 darab újonnan szerzett tárgyának nagyobb része cseréptányér volt. 1909-ben az új szerzemények száma 85 darabra emelkedett, ezek közül 83 darabot a magyar néprajzi tárgyak közé soroltak. Abban az évben több 93