Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

latai (1912), Császár Elemér: Jókai Mór és Herczeg Ferenc (1913), Gidró Bonifác: Tesla-féle áramok (1914), Mezey János: Gyermekeink egészségügye (1917), B. Janosits József: Liszt zongoraátiratai (\9V&), Bódiss Jusztin: A régi római nők (1919), Selye Hugó: Az ember harca a baktériumokkal (1920), Alapy Gyula: Komárom Jókai regényeiben (1921), Kittenberger Kálmán: Afrikai élmények (1923), Jankovics Marcell: Svájc (1924), Bíró Lucián: Jókai drámái és költészete (1925; centenáriumi év lévén, az előadások többségét egész esztendőben Jókainak és a magyar történelemnek szentelték), Móricz Zsigmond: Az író és az írás (1927), Harmos Károly: A fantasztikus Lojo országa és népei (1934), Uő.: Miért tanítunk rajzot? (1938), Sík Sándor: Az európai és a magyar sorskérdés (1939), Manga János: A népzene szerepe a felvidéki magyar életében (saját készítésű népzenei felvételekkel, 1940), Németh László és Zilahy Lajos írók előadóestje (1940), Pluhár István és Sárosi György sportelőadása (1941), Bárdos Lajos: A magyar dal (1941). Előadásainak színvonalát 1913-tól a Jókai Egyesület vetített képekkel igyekezett emelni; 1923-tól az előadásokat kultúrműsorral, 1937-től pedig vitaesttel kötötte egybe. A közművelődési munka igen jelentős részét alkották a centenáriumi emlékestek, amelyeken a magyar társadalom és irodalom kiválóságairól (Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Erkel Ferenc, Madách Imre, Liszt Ferenc, Móra Ferenc, Lehár Ferenc, Ady Endre, Kossuth Lajos) emlékeztek meg irodalmi-zenei ünnepi műsorral. Az előadók és a műsorok szereplői között ott található többek között Hajdú Lukács, Császár Elemér, a főgimnázium ifjúsági ének- és zenekara, a 22. gyalogezred szimfonikus zenekara (vezényeltek Schmidt Viktor, Krizsán József, Sendlein János, Serényi Emma). Más egyesületekkel, egyletekkel, körökkel, kulturális intézményekkel közösen a Jókai Egyesület 1913 és 1944 között számtalan jótékony célú, a szegényházat, a főiskolásokat támogató rendezvénysorozatot is szervezett. Ebben szerepeltek matinék (műsoros délelőttök) táncestélyek és divatbemutatók. Néhány név a közreműködők közül: Császár Elemér, egyetemi tanár (1913), Rajter Lajos, zeneszerő (1931), Lukács Margit, Jávor Pál a Budapesti Nemzeti Színház művészei (1939), Vörös Sári, népdalénekes (1940), Feszty Masa, festőművész (1940), Kormos Márta, a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja (1943), Gyurkovics Mária, az Operaház tagja (1943), Zsindelyné Tüdős Klára, divattervező (1940), a Pozsonyi Toldy Kör, a Székesfővárosi Népművelési Bizottság, a Magyar Divatcsarnok stb. Itt említjük meg, hogy 1930. szeptember 27-én a Szlovenszkói Magyar Kultúregylet (SZEMKE) a Kultúrpalotában tartotta alakuló ülését, amelynek tiszteletére a Jókai Egyesület ünnepi műsorral, Komárom kulturális életének keresztmetszetével mutatkozott be. A Jókai Egyesület választmánya pártolta a színjátszást is. 1923-tól 1927-ig rendszeresen lehetővé tette a Komáromba érkező színtársulatoknak, hogy igénybe vegyék a Kultúrpalota nagytermét. 1938-ig játszott itt Földessi Sándor, Faragó Ödön, Iván Sándor társulata; a további években pedig 1944-ig más társulatoknak is tapsolhattak a komáromiak a Kultúrpalota nagytermében. Külön kell szólni a Jókai-évfordulókról, a Jókai-szobor történetéről mint fontos közművelődési momentumokról. A Jókai-évfordulók nemcsak .127