Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Ratimorsky Piroska: A régészeti gyűjtemény

leltározására. A régi gyűjtemény feldogozása lényegében befejeződött, de leletmintő régészeti ásatások révén egyre újabb anyagok kerültek a múzeumba. 197J-ben és 1972-ben a múzeum régésze által gyűjtött leleteken kívül a Nyitrai Régészeti Intézetből a komáromi múzeumba átutalt anyaggal is gazdagodott a gyűjtemény. Ez a leletanyag olyan lelőhelyekről származik, amelyeket a Komáromi járás területén végzett kutatásaik során tártak fel a nyitrai intézet régészei. Kialakult tehát egy olyan régészeti gyűjtemény, amelynek leletegyüttesei az újkortól a kora középkorig dokumentálják a vidék múltját. E gyűjtemény tárgyait gyakran más múzeumok is kölcsönzik kiállításaikhoz, s kutatómunkájukhoz felhasználják őket hazai és külföldi szakemberek is. A régészeti gyűjtemény tárgyai a Komáromi járás 27 községének 90 lelőhelyéről származnak. A múzeum mai hatásköre a régészetet illetően túlnő ugyan a járás határain, a háború utáni években azonban csak a járás területéről kerültek leletek a gyűjteménybe. A leletek számát tekintve a leggazdagabb lelőhelyek az őskori települések: Bajcs-Farkaspuszta, BagotaPálmajor, valamint Hetény II., a hallstatt kori hamvasztásos temető. Az újabb szerzemények közül Délnyugat-Szlovákia településtörténetéhez szolgáltat jelentős adalékokat a hetényi kelta temető, valamint a komáromi hajógyár területén előkerült avar kori temető leletanyaga. A háború előtti időszak gyakorlatától eltérően az utóbbi évtizedek során a gyűjtemény elsősorban régészeti leletmentések révén gyarapodott, s csak elvétve vásárlás útján. Adományozás révén az utóbbi húsz évben egyetlen tárgy sem került a gyűjteménybe. A költségesebb, rendszeres régészeti kutatásokat a Komáromi járás területén is az SZTA Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársai végzik; szükség esetén segítenek nekik a múzeum dolgozói is, akik különben többnyire leletmentő feltárásokat végeznek. A régészeti kutatások a komáromi múzeumban gazdag múltra tekintenek vissza. Ezek sorát folytatta Mikulás Dušek, amikor 1950-ben Megyercsen avar kori temetőt tárt fel, s amikor 1952-ben avar kori temető ásatását vezette Alsógelléren. 1952-től Mikulás Dušek az Állami Régészeti Intézet megbízásából a hetényi trák temető régészeti feltárását vezette. E kutatást a Régészeti Intézet támogatta, mivel a múzeumnak abban az időben önálló költségvetése még nem volt. Régészeti kutatásokra szánt összeg először 1971-ben szerepelt az intézmény költségvetésében, de hozzájárult néhány évig a múzeum régésze által végzett ásatások finanszírozásához a Nyitrai Régészeti Intézet is. 1976-ban újabb régész, Trugly Sándor került a múzeumba, s ezzel még hatékonyabbá vált az intézmény archeológiai kutatómunkája. A múzeum régészeti gyűjteményének jelenlegi felosztása a következő: 1. őskor és kora középkor; 2. a római provinciák kora (ókori régészet); 3. római pénzek (numizmatika). Az őskori gyűjteményben — amely a legnagyobb — az őskőkoron kívül a Komáromi járás területén előforduló valamennyi őskori kultúra tárgyi emlékei megtalálhatók. A római kori gyűjtemény 1945-től alig gyarapodott említésre méltóan, mindössze 28 darab, Pat község környékéről származó római pénzt sikerült vásárolnia a múzeumnak. A múzeum régészei első és másodfokon meghatározták s szakszerűen leltárba vették a gyűjtemény valamennyi tárgyát. A régészeti ásatásokról zárójelentéseket készítettek. A gyűjtemény római kori anyagát a múzeum napjainkban már katalógusok formájában publikálja. Az intézmény dol74