Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
meg és vitattak meg előadásokat: Komárom és a szlovák környezet Jókai Mór műveiben. 1975 szeptemberében Népi kultúra a szocialista társadalomban tárgykörrel néprajzi tanácskozást rendeztek nemzetközi részvétellel. 1976-ban a Nyugat-szlovákiai kerület régészeinek részvételével tanácskozást tartottak a régészeti leletanyag dokumentálásának problematikájáról. 1977—1978-ban a múzeum főépületében a nagyközönség részére Komárom város történetét ismertető magyar és szlovák nyelvű előadás-sorozatot rendeztek. 1980-ban a Nyugat-szlovákiai kerület múzeumainak újkorral és jelenkorral foglalkozó történészei számára a múzeum módszertani napot rendezett a következő témáról: Az új- és legújabb kor dokumentálása és bemutatása múzeumainkban. 1983-ban az SZTA Történettudományi Intézetével együttműködve a múzeum háromnapos nemzetközi szimpoziont rendezett Közép-Európa török megszállás alóli felszabadulásának 300. évfordulója alkalmából.; Tudományos kutatómunkájuk eredményeit a múzeum dolgozói különböző szakfolyóiratokban, hc'i- és napilapokban tették közzé. Cikkeikkel propagálták a múzeum kiállításait és egyéb közművelődési rendezvényeit is. Az intézmény 1979-től megjelenteti Értesítőjét, azaz a szakdolgozók tanulmányait közlő és a múzeum munkájáról hírt adó évkönyvét. (A múzeum kiadványait részletesebben egy külön jegyzékben ismertetjük.) Az 1975—1984-es években a múzeum dolgozóinak száma, kivéve az 1981. esztendőt, évente emelkedett. Az intézmény szakembergárdája kiegészült egy, a szocializmus korának kutatásával foglalkozó történésszel, egy régésszel, egy irodalomtörténésszel, egy entomológussal, egy néprajzossal, s külső munkatársból az intézmény belső munkatársává lett a botanikus. A kiegészítő személyzet létszáma nem változott. 1984. december 31-én a múzeumnak 30 alkalmazottja volt, közülük az igazgatón kívül 12 személynek van egyetemi végzettsége, illetve főiskolai végzettsége. Nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is javult tehát az intézmény káderellátottsága. A múzeumban ledolgozott évek száma szerint a tudományos munkatársak a következőképpen csoportosíthatók: négy 1—5 éve, három 6—9 éve, négy 11—15 éve, egy pedig 20 éve dolgozik az intézményben. A legtöbb muzeológus az utóbbi 15 évben került az intézménybe. A növekvő igényeknek megfelelő munka gördülékeny végzéséhez a jövőben elsősorban középkáderekkel kellene kiegészíteni a múzeum személyi állományát. A múzeum dolgozóinak munkáját 1978-ig közvetlenül az igazgató irányította. Az említett évben az egyes osztályok élére osztályvezetőket neveztek ki. A természettudományi osztály vezetője Binder Pál lett, a társadalomtudományi osztályé Mácza Mihály, a közművelődési osztályé Virágh József, a gazdasági osztályé pedig Tóth Zsuzsa (a dokumentációs osztályt megszüntették, dolgozóit részben a társadalomtudományi, részben a közművelődési osztályba sorolták be). A múzeum gazdag gyűjteményét az elmúlt években számos hazai és külföldi kutató és kutatócsoport használta fel tudományos munkájához. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy a komáromi múzeum az utóbbi .évtizedekben korábban nem tapasztalt ütemben fejlődött. A múzeumi munka azonban egyre igényesebbé válik, s a jövőben is ennek megfelelően kell alakítani az intézmény további fejlesztésének személyi és tárgyi feltételeit. 61
