Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
a múzeumban már 22 személy dolgozott, közülük 7 volt muzeológus. A dolgozók fluktuációja a kedvezőbb munkakörülményeknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt. 1971-ben a múzeum gépkocsit is kapott, egy Škoda 1203-as furgont. A Nyugat-szlovákiai KNB Tanácsának 1974. okt. 1-én hozott 299/74 sz. határozatával és plénumának 1974. december 12-i határozatával, valamint a Komáromi JNB 1974. december 22-i 295/74 sz. határozatával a Duna Menti Múzeum területi hatáskörű intézményként a Nyugat-szlovákiai KNB művelődésügyi osztályának irányítása alá került. Az e változást szorgalmazó indítványban a következő indoklás olvasható: „. . . Az utóbbi időben a komáromi Duna Menti Múzeum nagyon aktív társadalmi, közművelődési és szaktevékenységet fejt ki. A javaslat az intézmény többéves eredményeiből indul ki, figyelembe véve azokat a sajátos körülményeket is, melyek a Csallóköz lakosságának nemzetiségi összetételéből és a múzeum gyűjteményének jellegéből adódnak." 1975. január 1-től megváltozott az intézmény hivatalos szlovák elnevezése is (az „oblastné" — ,,területi" kifejezéssel bővült, a magyar elnevezés azonban változatlan maradt). E változásokat a múzeum 1975. január 1-től hatályba lépő új szervezeti szabályzata rögzítette. Az intézmény irányításával foglalkozó részében ez áll: „A múzeumot a bratislavai Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság irányítja művelődési osztálya által." Az új szabályzat értelmében a múzeum korábbi hét osztályát öt osztállyá szervezték át a következő összetételben: 1. természettudományi osztály (geológia, botanika, zoológia, preparátori tevékenység), 2. történeti osztály (régészet, ókori régészet, a feudalizmus kora, a kapitalizmus kora és a munkásmozgalom 1945-ig, művészettörténet, néprajz), 3. közművelődési osztály (jelenkori történelem 1945-től és idegenvezetői szolgálat), 4. dokumentációs osztály, 5. gazdasági osztály. Változás történt a szabályzatnak a tanácsadó testületekkel foglalkozó 6. cikkelyében: megszűnt az intézeti tanács, valamint a műemlék- és természetvédelmi bizottság (ezután a bizottság a jnb művelődésügyi osztálya mellett működött). Az intézményben 1975-től fokozódott a tudományos kutatómunka intenzitása. A természettudományi osztályon Binder Pál befejezte a Lion-tó természettudományi vizsgálatával kapcsolatos kutatásait. Az 1975—1982-es években intézeti feladatként a fehér gólya elterjedését vizsgálta a Komáromi, Dunaszerdahelyi és az Érsekújvári járás területén. Az 1979—1982-es években a varjúfélék táplálkozási ökológiáját vizsgálta, tekintettel a Duna menti síkság mezőgazdasági termelésére és vadgazdálkodására. 1979-ben feltérképezte a szürkegém és a kárókatona fészekkolóniáit a Duna menti síkságon. 1980—1981-ben a Zobor természettudományi vizsgálatára irányuló állami kutatási terv keretében a kétéltűekkel foglalkozó részfeladaton dolgozott, s 1983-ban elkészítette a kutatás összefoglaló jelentését. 1982-től a túzoknak a Duna menti síkságon való elterjedését vizsgálja, valamint a Duna menti halastavak és víztározók madárvilágának kutatásával foglalkozik. 1984-től a természettudományi kutatásokba bekapcsolódott a múzeum entomológusa, Csütörtöky József is, aki a Léva melletti Mohi környékének természettudományi felmérésében vesz részt, továbbá a Komáromi járás kiválasztott terepein élő rovarvilágot tanulmányozza. Az osztály mindkét szakdolgozója részt vesz a nagyiéli sziget természettudományi vizsgálataiban, melyeket a dunai vízi erőmű építése miatt kell elvégezni. Közösen készítették el a tájegység természeti világát bemutató állandó 57
