Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
31 Ua., mint a 29. sz. jegyzet. 32 A TRE évi Jelentéseiben közzétett tiszteletbeli tagok névtára alapján: Beöthy Zsigmond, nyug. m. kir. Ítélőtáblai tanácselnök, Budapest; Ghyczy Kálmán, val. belső titkos tanácsos, Kisigmánd; Hampel József, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárőre, Budapest; Jókai Mór, országgyűlési képviselő, Budapest; Pap Gábor, dunántúli ref. püspök, Ószőny; Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Budapest; Rómer Flóris, kanonok, Nagyvárad; Thaly Kálmán, országgyűlési képviselő, Budapest; Tóth Lőrinc, a m. kir. kúria tanácselnöke, Budapest; Vaszary Kolos, a magyar sz. Benedek-r. főapátja, Pannonhalma. 33 Ua., mint a 27. sz. jegyzet. 34 A TRE évi Jelentéseiben közzétett egyleti tagok névtára alapján. 35 Sz. n.: A komárommegyei és városi tört. és rég. egylet ápril. 17. tartott rendes közgyűlése. In: KL VIII. évf. (1887) 17. sz. 2. 36 Ua., mint a 27. sz. jegyzet. 37 A TRE 1887. évi Jelentésében: Gyfulai] Rfudolf]: Adalék megyénk római hódoltsága korához. 1—10. Uő.: Brigetióban talált újabb feliratos kövek. 11—13. Kosztka Károly: Brigetióban talált régibb föl iratos kövek. 14—17. Gyfulai] Rfudolf]: A thúri-szakállosi ref. góth templom. 18—21. Gregorics Gábor: Kun Anna boszorkány-pöre. 22—34. j Gyfulai] Rfudolf]: Komárom városának egy mult századi térképe. 35—37. A TRE 1888. évi Jelentésében: — A TRE 1889. évi Jelentésében: Gyulai Rudolf: Komárom-vármegye és város Róbert Károly koráig való történetéhez. 3—45. A TRE 1890. évi Jelentésében: Gyulai Rudolf: Komárom vármegye és város történetéhez. 3—89. A TRE 1891. évi Jelentésében: Gyulai Rudolf: Komárom-vármegye és város történetéhez. 3—108. Uő.: Komárom-vármegye nemes családainak történetéhez. 108—165. A TRE 1892. évi Jelentésében: Gyulai Rudolf: Adatok Komárom vármegye monográfiájához. 3—48. 38 A város és' a megye monográfiája megírásának szükségességét már az egylet megalakulása előtt tíz évvel, 1876-ban felvetette Rovács Albin (1843—1912; ügyvéd, hírlapszerkesztő, 1893—1912 között városi levéltáros) a Komárom című újság (I. évf. 1876. 6. sz. 1.) hasábjain, és rámutatott a komáromi Városi Levéltár gazdag forrásanyagára. Rovács a helyi lapokban több levéltári forrást publikált is, azonban a monográfia megírásához szükséges komolyabb előtanulmányok csak az 1880-as évektől jelentek meg. Ebben nagy szerepe volt Gyulai Rudolfnak, aki elsősorban az egylet évkönyveiben közölt előtanulmányokat a monográfiához (lásd a 37. sz. jegyzetet). 1892-ben a vármegye közgyűlése Gyulai Rudolfnak a megye monográfiájának megírásához szükséges kutatásokhoz 200 Ft segélyt szavazott meg (KL XIII. évf. 1892. 52. sz. 3—4.), aminek kifizetésére valószínűleg nem is került sor, mert 1895-ben a Komáromi Lapok (XVI. évf. 1895. 50. sz. 4.) arról tudósít, hogy néhány évvel azelőtt rosszul alkalmazott takarékossági szempontból a monográfia ügye egyszerűen lekerült a napirendről. Ezután a megye 1895 decemberi közgyűlésén tárgyalták a monográfia megírását (KL XVI. 1895 50. sz. 4). Ekkor a polgármester korábbi felhívása alapján ketten ajánlkoztak a monográfia megírására: Gyulai Rudolf komáromi bencés tanár és Takáts Sándor történész, budapesti egyetemi tanár. A megyétől a komáromi származású Takáts Sándor kapott megbízatást a monográfia megírására 39
