Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Binder Pál - Csütörtöky József: Binder Pál - Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény

A természetrajzi gyűjtemény Binder Pál — Csütörtöky József A természetrajzi gyűjtemény kialakulásának kezdete a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (a továbbiakban: Történeti és Régészeti Egylet, 1886—1900) idejére tehető. Habár ez nem tűzte ki céljául a természetrajzi gyűjtemény kiépítését,

1 11 ajándékozótól az egylet gyűjteményébe került 19 darab paleontológiái lelet, amelyeket az őskori és egyéb régészeti leletekkel együtt 1889-től 1897-ig a komáromi református kollégium nagytermében állítottak ki,

2 1897-től 1900-ig pedig a törvényszéki palotában helyezték el a gyűjteményt. Az említett leletek alkották a természetrajzi gyűjtemény alapját, amelyet azonban ekkor még nem különítettek el a többi gyűjteménytől. Az egylet gyűjteménye az újjászervezéséig (1900-ig) további természetrajzi tárgyakkal nem gyarapodott. Figyelemre méltó körülményként értékelhető viszont az a tény, hogy Komáromban a 19. század végén az egylet múzeumán kívül létezett két további jelentős természetrajzi gyűjtemény is. Az egyik az algimnázimban,

3 a másik az állami polgári leányiskola természetrajzi tárában. E két iskola természetrajz tanárai (az algimnáziumban Gallik Oszvald, Hevesi Bernát, majd Stengl János; a polgári leányiskolában a megalapítástól 1921-ig Bottay Kálmán) nagy lelkesedéssel és szakértelemmel gyűjtötték és dolgozták fel a környék a s vármegye állat- és növényvilágát. Tevékenységük, bár elsősorban pedagógiai célú volt, úttörő munkának számított, mivel ők voltak a vidék első helyi „természetbúvárai". A természetrajzi tár megalapítása a Történeti és Régészeti Egylet újjászervezésére egybehívott, 1899. december 9-i rendkívüli közgyűlésén merült fel, amelyen Konkoly Thege Balázs takarékpénztári ügyész tett indítványt a tár megalapítására.

4 A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület (a továbbiakban: Muzeum Egyesület, 1900—1911) 1900. május 6-i közgyűlése elfogadta a módosított alapszabályokat, amelyeknek értelmében az egyesület tevékenysége a régészeti leletek és a történelmi emlékek gyűjtésén kívül a természetrajzi és a néprajzi tárgyak gyűjtésére is kiterjed.

5 E közgyűlésen megválasztották az egyes gyűjtemények őreit is. A természetrajzi gyűjtemény élére Bottay Kálmán került. Bottay 1859-ben született a horvátországi Nasicon, ahol édesapja a Pejacsevich grófok uradalmi főkertésze volt. A birtokot hatalmas mocsári tölgyesek, évszázados fák háborítatlan birodalma vette körül. A fiatal Bottay itt nőtt fel, ebben a környezetben vált szenvedélyévé a természet rajongó szeretete. Kiváló rajztehetsége volt, édesapja ezért rajztanárnak neveltette. 1882-ben került Komáromba a községi elemi iskolához. Ezután több ipariskolában rajztanárként dolgozott, majd 1892-től a komáromi állami polgári leányiskolában rajzot, írást és természetrajzot tanított egészen haláláig, 1921-ig. Rajztanfo.112