Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A gyűjtemények története - Farkas Veronika: A képzőművészeti gyűjtemény
művészek közül Osztényi Leander, Broczky Béla és Hetzer Géza munkássága emelkedik ki. Az 1930-as évek második felében jelentős esemény volt a Jókai Egyesület és az egész város életében Jókai Mór szobrának a felavatása. A szobor megvalósítására az egyesület pályázatot hirdetett, amelyre összesen 16 mű érkezett be. 2 2 A bírálóbizottság (Jankovics Marcell ügyvéd és író, Harmos Károly, Rigele Alajos szobrászművész, Brogyányi Kálmán esztéta, Nagy Barna művészettörténész) a beérkezett művek közül a következőket választotta ki: 1. Berecz Gyula két Jókai-szobra (egy ülő és egy álló Jókai) — fődíj; 2. Mack Lajos (Jókai ülőszobra); 3. Bán Pál (Jókai ülőszobra). A bírálóbizottság megvételre ajánlotta Csicsátka Ottokár Jókai-szobrát is. 2 3 A Jókai Egyesület, a nagyközönség véleményét megismerendő, a Kultúrpalotában kiállításon mutatta be a bírálóbizottság által elfogadott pályaműveket. A megbízást végül Berecz-Gyula kapta, aki Jókai Mór bronzszobrát 180 cm magasnak és 136 cm szélesnek tervezte meg. A szobor gipszmintája 1937. augusztus 14-ére készült el, a bronzöntést a prágai Franta Anyž és társai cég végezte. 2 4 A szobor talapzatát Komáromi Viktor és Reicher Miklós kőfaragó irányításával készítették. 2 5Az ünnepélyes szoboravatást 1937. november 28-án tartották. 2 6 Jókai Mór szobra, amellyel a Szlovákiában élő magyarság tisztelgett az író előtt, részévé vált az egyetemes kultúrának, jelenleg is a város egyik legszebb emlékműve. A múzeumunk előcsarnokában látható terrakotta dombormű Ohmann Béla munkája, az Ars una, species mille (A művészet sokarcúsága) 1942-ben a vallás- és közoktatási miniszter ajándékaként került Komárom város tulajdonába, onnan pedig még ugyanazon évben a Jókai Egyesületbe, hogy annak székházát díszítse. 2 7 A képzőművészeti gyűjtemény II. világháború alatti sorsáról nincsenek pontos ismereteink; elszállításukról, különösebb védelmükről nincs tudomásunk. A felszabadulást követő években a képzőművészeti gyűjtemény a helyiséghiánnyal küszködő múzeum raktárába került. 1951-ben az intézmény igazgatójában, Mikulás Dušekban felmerült ugyan, hogy e gyűjtemény számára állandó helyiséget biztosítson, de sajnos e terve nem vált valóra, 2 8 pedig 1955-ben a képzőművészeti gyűjtemény Soós Ödön helyi gyógyszerész hagyatékával tovább gyarapodott. 2 9 A 6C0 ajándékozott tárgy között képzőművészeti emlékek is voltak (25 db festmény, 2 db bronzszobor, 11 db faszobor, 1 db kőszobor, 1 db gipszfej, 1 db Golgota, üveggel lefedett szekrénykében, naiv szobrász műve, 18 db nyomat, 2 db fametszet és 2 db gobelin). A háborút átvészelt képzőművészeti gyűjtemény nagyságát nem ismerjük pontosan, mivel a műtárgyakat korábban nem vették leltárba. 1957. március 7-én a kerületi nemzeti bizottság és a Bajmóci Kerületi Képtár képviselői Komáromban tett látogatásukkor arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi gyűjtemény értékes képei gazdagíthatnák az éppen alakuló Bajmóci Kerületi Képtárat is. Ezek után a tárolás szakszerűtlenségére és a helyiséghiányra hivatkozva megszületett a döntés a képzőművészeti anyag egy részének Bajmócra szállításáról. 3 0 1957. július 19-én elszállítottak 61 darab képet és 6 szobrot. 3 1 Az átvételről nem készült műtárgyjegyzék, így nem 105
