Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Gaál Ida: A néprajzi gyűjtemény

szőttesekkel. A martosi gyűjtés alkalmával lakberendezési tárgyakon kívül férfi és női viseletdarabok is kerültek a gyűjteménybe. Ez évben jelentős volt a Komáromban vásárolt hagyományos halászszerszámok együttese is. 1975-ben került a legtöbb néprajzi tárgy a gyűjteménybe, összesen 564 darab. A martosi tájház megnyitása után a néprajzi gyűjtemény évente átlag 100 darab tárggyal gyarapodott. Figyelmet érdemel a Szlovák Néprajzi Atlasz számára 1976-ban Ujgyallán végzett kutatás, amely során számos, a falu szlovák lakosságára vonatkozó néprajzi tárgy is bekerült a gyűjteménybe. Ugyanebben az évben több értékes fehérhímzéssel — a század eleji Komárom környéki háziipar termékeivel — is gyarapodott a néprajzi gyűjtemény. Az elkövetkező években ismét a népi hímzések gyűjtése felé irányult a figyelem. Emellett 1978-ban vásárlás útján a gyűjteménybe került egy bekötött kéziratos népdalgyűjtemény (117 szöveg- és dallamlejegyzést tartalmaz), amelyet Molnár Jánosné Csízy Jolán tanítónő állított össze Gútán 1940—1944 között. 1981-ben értékes gyermekruha-darabok gyarapították a gyűjteményt, 1983-ban pedig a gyűjteményből hiányzó kenderfeldolgozási eszközök gyűjtésére került sor. 1983 decemberében a múzeum néprajzi részlege egy újabb néprajzos szakdolgozóval, Fehérváryné Nagy Magdával bővült, aki átvette a folklórgyűjteményt. Az elmúlt két évtizedben összegyűjtött néprajzi anyag túlnyomó részét a múzeum padlásterében kialakított raktárhelyiségben tárolják, míg a nagyobb méretű tárgyak a komáromi erődrendszer egyik múzeumi raktározási célra kialakított helyiségébe kerültek. A gyűjtemény muzeológiai feldolgozásáról elmondhatjuk, hogy az összes néprajzi tárgy másodfokon feldolgozott, fényképdokumentációja azonban hiányos, akárcsak az anyag konzerválása is. A múzeum gyűjtőterülete a néprajz terén a Komáromi járás. A legtöbb tárgy Martosról (761 db), Komáromból (606 db), Izsáról (313 db), Komáromszentpéterről (216 db), ímelyről (127 db) származik. A járás többi községéből 100-100 darab tárgynál kevesebb került a gyűjteménybe, sőt akadnak falvak, amelyekből egyetlenegy tárgyat sem őriz a múzeum. Gyűjteményünkben legnagyobb arányban a népviselet van képviselve, utána pedig a textília, a kerámia és a különféle munkaeszközök következnek. A néprajzi gyűjtemény felszabadulás utáni első bemutatására 1966-ban egy állandó kiállítás formájában került sor. A múzeum tatarozása után az 1970-ben megnyílt állandó kiállításon a néprajzi anyagot egy martosi szobabelső képviselte, amelyhez kibővítésekor, 1980-ban még néhány kézimunkadarab járult. A gyűjtemény egy részének bemutatására az 1975-ben megnyitott martosi tájházban nyílt lehetőség. Az 1871-ben épült falusi parasztház két szobájába, szabad kéményes konyhájába és pitvarába jellegzetes martosi használati tárgyak kerültek. A múzeum néprajzi gyűjteményével a látogatók az állandó kiállításon kívül időszaki kiállítások formájában ismerkedhetnek meg. A gyűjtemény első időszaki kiállítása 1977-ben nyílt meg A Komárom környéki népviselet és textília címmel, 1979-ben pedig A Duna és népei című történelmi-néprajzi kiállítást tekinthette meg a nagyközönség. Az utóbbi időszaki kiállítás anyaga a baráti blanskói honismereti múzeumba is elkerült. 1981-ben Zseíizen 98