Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Gaál Ida: A néprajzi gyűjtemény

A néprajzi gyűjtemény Gaál Ida Néprajzi gyűjteményünk jellegével és gyarapodásával mindmáig nem foglalkozott a szakirodalom, csak néhány egyedi tárgy vagy tárgycsoport került publikálásra. Ebben a dolgozatban kíséreljük meg először felvázolni a néprajzi gyűjtemény mennyiségi és minőségi alakulását, mégpedig két korszakra osztva: 1. a néprajzi osztály kialakulásától, 1900-tól 1945-ig, amikor a múzeumi gyűjtemény még egyletek tulajdonában volt; 2. majd 1945-től napjainkig. Témánk feldolgozásakor elsősorban a fennmaradt levéltári anyagra, valamint az egyletek kiadványaira és a korabeli sajtó termékeire támaszkodtunk. Sajnos, érezhetően hiányoznak a két világháború közötti időszak adatai, amelyek alapján megbízhatóan vázolhatnánk fel a néprajzi gyűjtemény kialakulását. A néprajzi gyűjtemény kialakításának kezdete a Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület (a továbbiakban Muzeum Egyesület, 1900—1911) idejére tehető, bár már a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (a továbbiakban Történeti és Régészeti Egylet, 1886— 1900) idejében is került be a múzeum gyűjteményébe néhány olyan tárgy, elsősorban kerámia, amely néprajzi jellegű is lehetett; részletesebb leírás hiányában azonban ezeket már nem tudjuk meghatározni. A néprajzi tárgyak tudatos gyűjtésének gondolata a Történeti és Régészeti Egylet 1899. decemberi közgyűlésén merült fel először, amikor az egylet átszervezése kapcsán Baranyay Géza földbirtokos indítványozta a néprajzi tárgyak gyűjtését is.

1 A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, és az újjászervezett egyesületbe való belépésre kiadott aláírási íveken 1900-ban már ez állt: „Célunk az, hogy az egylet ne csak kizárólag régészeti, hanem természetrajzi, néprajzi termékeket gyűjtsön, (. . .) nagyobb helyiséget kibérelve a muzeumot közszemlére bocsássa, és így a tudomány iránti érdeklődést általánosságban felkeltse."* A néprajz iránti érdeklődés valószínűleg az 1896-os budapesti millenniumi kiállításnak is köszönhető, amelyen Komárom vármegyéből is szerepeltek néprajzi tárgyak. Ugyanebben az időszakban jelentek meg a neves tudós, Herman Ottó néprajzi munkái is, amelyek szintén a néprajz felé irányíthatták a múzeumok figyelmét. Az 1900-ban újjászervezett Muzeum Egyesületnek már négy tára volt, s közülük az egyik a néprajzi tár lett, amelynek őrévé Bathó Lajost, vármegyei másodaljegyzőt választották.

3 A gyűjtemények gyarapodásáról a Muzeum Egyesület megalakulásának kezdeti éveiből (1900—1904) nem tudunk átfogó képet adni, mivel az új szerzeményeket nem csoportosították tárak szerint, csak felsorolták, s így ma már nem állapítható meg, hány néprajzi 92