Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Trugly Sándor: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete
korban is — nyilván nagyszerű természeti és katonai-stratégiai adottságainál fogva — kitűnő feltételeket biztosított a letelepedéshez, és esetünkben egy erős katonai központ kiépítéséhez. A város területén az utóbbi tíz év folyamán több ayar kori temetőrészlet került elő, teljes feltárásukra azonban a beépítések miatt, sajnos, már nem kerülhetett sor. A városban már századunk elején avar kori sírokat találtak, ennek ellenére a mai napig sem történt meg pontos kutatástörténeti áttekintésük és feltérképezésük sem. A temetők összeírására 1977-ben Anton Točík tett kísérletet rövid összefoglalójában, ő ekkor még csak 6 temetőről számolhatott be, ezek száma időközben 8-ra emelkedett (1. kép). 9 Az első avar kori sírok Komárom területén 1909-ben kerültek elő, az egykori Zámory és Bercsényi (ma Puskin és Jasenin) utca sarkán, a városi szegényház mellett. Ez a terület napjainkban is a város egyik legmagasabban fekvő része. Amint az a korabeli helyi sajtó tudósításaiból kitűnik, csatornázási munkálatok közben lovassírokat találtak. 10 Sajnos, a munkások a lelőhelyet feldúlták, ennek ellenére az egyik gazdag lovassírból 7 db téglalap alakú arany övveret került elő. Alapy Gyula írt részletesebben ezekről a leletekről a magyar kisebbségi tudományos szemlében, a Nemzeti Kultúrában: „...A csontváz dereka körül aranylemezekre akadtak, amelyet a munkásnép persze aranymívesnél, szatócsnál és ékszerésznél adott el potom áron, és a múzeumba semmi sem került volna, ha az a város rendörségét nem mozgósítja, és össze nem szed hat darab aranylemezt, mely az övnek díszéül szolgált. A hosszúkás téglalap alakú világossárga aranyból készült lemezek hossza 3 cm, szélessége 2,2 cm, a téglalap átlói kidomborodnak, és hosszabb oldalai íveltek. A múzeumba került egy másik, vöröses aranylemez is, amely 8 cm hosszú, 2 cm széles és végei szögben végződnek. A lemez három mezőre van osztva két függőleges vonallal, és az aranylemez felületét kis trébelt gombok borítják. A lelethez tartozott még egy bronzcsatt, mely 2 cm magas és 3 cm széles, a díszes csattnak alsó része 4 cm hosszú tömör bronz, mely oldalt két volútával és vonal ornamenssel van díszítve, alján szépen áttörve ovális nyílással és alatta befejező háromszögű véggel." 11 Ezenkívül előkerült még két kengyelvas és egy kardtöredék. A leletanyag egy része Alapy szerint bekerült a múzeumba (egy része Milch Hermann magángyűjteményébe), ahol az idők folyamán elveszett. Minden valószínűség szerint ugyanehhez a temetőhöz tartozott az a két sír is, amelyet Mikulás Dušek, a múzeum egykori igazgatója mentett meg 1958-ban a belvárosban, az egykori Katona-templom előtt és a mai Csehszlovák Hadsereg útján. 1 2 A kanalizációs munkálatok közben megbolygatott sírok tájolása K—Ny-i irányú volt, belőlük későavar kori öv- és lószerszámveretek, vaskés, vascsatok, valamint edények kerültek elő. 1 3 A leletek alapján az itt előkerült egyik sír bizonyára lovassír volt. A második avar kori temetőről ismét Alapy Gyula közölt ezúttal igen pontatlan adatokat. 1 4 Tőle tudjuk, hogy 1929-ben avar kori sírokat találtak valahol „Dunahomokban a Vág jobb partjához közel". Részletesebb adatok hiányában csak sejthetjük, hogy ez a temető a mai Kabátfalu (az egykori Partos-Űjtelep) környékén lehetett. Alapy 40
