Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
török árukkal rakta meg a követek hajóját. Ezt tapasztalva 1612-ben két kereskedő is folyamodott a magyar kamarához a szállítás engedélyezéséért, de eredményt nem értek el. 5 4 Azért a Vágón nem szünetelt a szálfa leeresztése. Érsekújvár építéséhez rengeteg fát használtak fel (nagyobbrészt azonban az akkor még meglevő környező erdőkből). Amikor a vár török kézre került, felépítették Lipótvárat, hogy a törökök Vág melléki felvonulását megakadályozzák. Az 1 építéshez lefoglaltak minden faanyagot, amely a Vágón Galgócig leúszott. A török kiűzése (1683—1686) után Komárom jelentőségét nagy mértékben növelte a fakereskedés. Kereskedői nagyszerű üzleteket kötöttek 1 az elpusztult vidékek újjáépítésére és a helyi fafeldolgozók (ácsok, asztalosok stb.) szükségleteinek kielégítésére. Komáromban a felföldi tutajosok rendszerint hosszabb ideig tartózkodtak. Itt osztották el áruikat vidékek szerint, mert más fát keresett a pest-budai, mást a Tolna megyei, és megint mást a bácskai vevő. Kereskedőink a 18. században élénk összeköttetésben állottak az al-dunai szerb, bolgár, sőt a török kereskedőkkel is. Fakereskedésünk fontosságát bizonyítja az is, hogy amikor Mária Terézia az 1763. évi nagy földrengés által sújtott várost a Duna jobb partján akarta újjáépíttetni, a komáromiak éppen azért nem egyeztek bele, mert a kijelölt helyet a fakereskedés számára kicsinek és alkalmatlannak találták. 5 5 3 A gabonakereskedés Ausztriának és az örökös tartományoknak a régi Magyarország volt az éléskamrája. A bécsi udvari kamara már a 16. század folyamán ad ki engedélyeket a magyar gabona szállítására. Nádasdy Tamás birtokáról 1549-ben 400 muth (1 muth = 32 bécsi mérő) gabonát visznek ki Tirolba, Görzbe és Krajnába. Ezt megelőzően, 1540-ben Perényi Péter ugyanannyi gabona kivitelére kap engedélyt Olaszország felé. Amikor azonban a rossz termés vagy egyéb okok miatt drágulni kezd a gabona, a kamara azonnal letiltja a kivitelt. Ez történt 1551-ben is, amikor egyidejűleg eltiltják a búzából való sörfőzést is. Akkor ugyanis az árpa mellett búzát és rozsot is használtak a jó serszalad (maláta) készítéséhez. 5 6 Az 1570. évben árvíz pusztította el Csallóköz termését, nagy éhínséget vonva maga után. Nagyon megdrágult a kenyér és a bor. Bécs Terdi Gáspártól vásárolta a gabonát, hogy az éhezést elkerülje. Peck Jeromos élelmezési fŐmester azonban csak 5000 tallérért vehetett Terditől, mert többet nem engedett meg a reá bízott pénz 1 mennyisége. 5 7 Károly főherceg abban az évben eltiltotta a vármegyéknek és az uraságoknak a gabona felvásárlását. Az a furcsa eset is megtörtént, hogy a tatai vár élelmezésére Hainburgban szereztek be gabonát. Komáromban és Győrben 2 font kenyér (1 font = 56 dkg) 6 bécsi fillérbe került. 5 8 Ezek után érthető, hogy mindenütt igencsak rászorultak a hódoltsági területeken termett gabonára, amelyet az élelmes rác kereskedők hoztak fel az Alföldről. Űgy látszik, az 1573. évben is rossz volt a termés, 178
