Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
segítséget III. András király Pozsony város számára adott 1291-i kiváltságlevele nyújtja. Ebben azt olvassuk, hogy a király többek közt a városnak adományozta „a Chollokwz-be való átjárást szolgáló révet, amely Pozsony városa alatt a Chollo folyó kiszakadásánál fekszik, ott, ahol a folyó mindkét partján lévő föld a mi városunkhoz tartozik". 9 8 Tudnunk kell, hogy a XIII. században a Halászkapu előtti térségen, a mai Redoute épülete mögött kezdődött a Grössling-sziget. A Csalló ennek a szigetnek a város felé eső oldalát mosta, a másik oldalát pedig a Grössling- és a Mühlau-szigetek közt haladó, a Csalióba ömlő Duna-ág. A Csalló-révnek szükségszerűen ott kellett lennie, ahol a Csallóköz területére való átkelés a legkevesebb vízi akadályba ütközött. Ez pedig csak a Grössling-sziget után lehetett. Pozsony város Csalló-révjének eredeti helyét tehát a régi Közvágóhídnál, vagyis a Kertész utca és Miletič utca kereszteződése körül kell keresni. A Közvágóhíd után a Csalló folyó a XVI—XVIIII. században az Érsekújvár-Dunának nevezett meder helyén folyt tovább. A régi Csallónak, illetve a későbbi Érsekújvár-Dunának a Közvágóhíd és Vereknye közt fekvő szakaszát a XIX. században Mühlauer Donaunak, Malomligeti-Dunának nevezték. Vereknyénél folyt a Csallóba a Brenner-szigetek alján kihasadó Wartling Duna-ág. A mai Kis-Duna pedig a Wartling Duna-ág és az Érsekújvári-Duna Vereknyétől számított szakasza. Ezzel szemben a Csalló régi, Vödric-kapu és Vereknye közt volt szakaszának helyén ma már medret sem találunk. A mai Kis-Duna Vereknyétől kezdve a régi Csalló helyén folyik. Részletesebben lásd a 11. ábrán. A Csalló folyó azonban nem haladt végig a mai Kis-Duna medrében, hanem még mielőtt elérte volna a Dudvágot, délnek kanyarodott. Ezt nagyon világosan igazolja IV. Béla király 1267-ben kelt adománylevele, amelyben Zoluntazacalus falut lánya (Szent) Margit kérésére a (margit)szigeti apácáknak adta. Az adományozott falu „a Chollo és a Wag közt fekszikEz azt jelenti, hogy a Csalló folyó Nyárasd után délnek fordult, és Alistál meg Apácaszakállas határa közt haladt. (Lásd az 5., 6. és 8. ábrát.) A Csalló tehát 1267-ben még mindig Ptolemaios által leírt ókori Duna medrében folyt. Az elmített két falu határa közt azonban a Csalló hirtelen eltűnt. Arra a kérdésre, hogy mi történt a Csalióval, kitűnő választ ad W. Meyerpecknek a Komáromi-szigetet, azaz a Csallóközt ábrázoló, 1594-ben készült térképe. A térkép tulajdonképpen Győr Szinán basa nevéhez fűződő ostromának alkalmából készült. Ez az egyetlen nagyméretű térképünk, amely a Csallóköz XVI. század végi — oklevelekkel igazolható •— vízrajzát meglepő hitelességgel ábrázolja. Jelentősége miatt a 9. ábrán bemutatjuk. A térképen, amelyen már többé-kevésbé a Csallóköz mai alakját láthatjuk, még megvan az ókori Duna-képet felváltó XII—XV. századi Duna főmedre egyik szakaszának a nyoma. Ezt az az elmocsarasodott és eliszaposodott Duna-ág jelzi, amely Vásárút után a Meyerpeck által névtelenül hagyott, de feltüntetett Nyárasd falunál meredeken délnek tart. Ez volt a középkori Csalló utolsó szakasza. A XV. század elejéig — ne feledjük — Nyárasd, Gúta és Komárom közt még nem folyt a Duna. 10 0 87
