Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
könyveinek írója a valóságot jegyezte fel: Nagy Károly, miután elhagyta Kumeoberget, vagyis Burgstall környékét, száraz lábbal ért el a Rába partjáig. Ütja szükségszerűen a régi Csallóköz déli határát alkotó Csiliz folyó és a tőle délre fekvő Lajta közén haladt át. A Rába folyón Nagy Károly hadai a Lajta torkolata után valahol a mai Győr és Gönyü közt keltek át. Ezt az alábbi, 4. alfejezet D/ pontjában a 88. skk. lapon feltárt vízrajzi körülmények indokolják. Átkelve a Rábán, útjukat folytatták annak Komárom vidéki torkolatáig. A Rába torkolata, amit oklevelekkel és részletes térképi adatokkal tudunk igazolni, még 1075-ben is Komáromnál volt. Egyébként csakis ez a megoldás ad értelmet Nagy Károly kettéosztott hadseregre épített haditervének. A hadtáp vízi szállítása a hadjárat egyik legfontosabb bázisának, az élelemnek nyújtott minden véletlen támadás ellen igen nagy biztonságot. Ugyanakkor az avar támadás felvonulási területét is felére csökkentette. A Duna, tehát a hadsereg bástyája volt. A sereg egyetlen gyöngéjét, a kettéosztottságot a vízen mozgó bajor hadak enyhítették. Ezek egyúttal a két oldal kapcsolatát biztosították, sőt szükség esetén a sereg gyors átcsoportosítását is lehetővé tették. Nagy Károly taktikájának felismerése egyben azt is bizonyítja, hogy a végső állomáshely kitűzése a Rába torkolatánál nem volt a véletlen műve. A sereg számára az egész út tartamára élelmet kellett biztosítania. Az élelem mennyisége pedig az út hosszától függött. Ezért előre tudnia kellett, milyen távol fekszik a támadás végső célpontja, és azt is tudnia kellett, alkalmas-e az a hely az ellenség támadásának bevárására. Tehát amikor Nagy Károly úgy döntött, hogy a hadtápot vízen szállítja, tisztában kellett lennie azzal, hogy a két sereg felvonulásának a Duna partján természetes akadályok nemi állnak útjában. A végső táborhelyet pedig még a Csallóköz előtt ki kellett tűznie, hiszen a sziget mintegy 3-4 napi menet idejére eltávolította egymástól a két hadtestet. 5 9 Ezt az utat csak abban az esetben vállalhatta, ha tudta, mennyi idő alatt és hol érnek el ismét a haditerv alapelvének megfelelő helyre, vagyis olyan helyre, ahol mindkét sereg látó- és hallótávolságban van. Mivel az évkönyv szerint Nagy Károly a Rába torkolatánál ütött táborból a bal parti seregnek is utasításokat adott, a Rába torkolata nem lehetett ekkor sem Győrnél, sem Véneknél, hanem egyedül Komáromnál. A Csallóköz II. századi vízrajzi képe tehát 791-ig fő körvonalait változatlanul megőrizte. 6 0 Ez a közvetett bizonyíték még| erősebb lesz a hadjáratot követő események fényében. Nagy Károly ugyanis, mihelyst visszatért az avar háború első hadjáratából, azonnal hajóhidak építését rendelte el. A személyes tapasztalatok' hatása alatt a következő hadjárat sikerét hajóhidak nélkül nem látta biztosítva. Nyilván az első hadjárat alkalmával ismerte fel a Csallóköz sziget taktikai jelentőségét. Azt a tényt, hogy ezek 1 a hajóhidak kifejezetten egy további, a 79l-es hadjárathoz hasonló dunai támadás céljaira készültek, a Szász Énekmondó egyértelműen bizonyítja: A Bajor tartományban töltötte idejét, Sürgette a herceg a hajóhad építését, 80
