Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
könyvek feljegyzéseiből, különösen az avar háború eseményeiből sejthetjük meg. Az avar háború, melyet Nagy Károly 791-ben kezdett meg, valójában 803-ig tartott. Egyik leghitelesebb forrása a Frank Birodalmi Évkönyvek 788—807 közé — azaz a friss értesülések azonnali rendszeres lejegyzésének első' korszakába — eső részében szerepel. 5 4 Ezt azért fontos tudnunk, mert a bejegyzés készítője vagy maga is részt vett a hadjáratban, vagy az eseményről a közvetlen részt vevőktől értesült. A mondott évkönyvek 791. évi bejegyzéseiből megtudjuk, hogy Nagy Károly az avar hadjárat céljaira már 790 őszén, mihelyst Wormsba jött, megkezdte a hadak gyűjtését: «... miután valamennyi királyságából összegyűjtötte a legerősebb seregeket és megszerezte a táplálékot, kettéosztott hadsereggel indult el. A hadsereg egyik részét Theodericus grófra és saját kamarására, Meginfridusra bízta azzal, hogy ők a Duna északi partja mentén vonuljanak, ö maga pedig a hadseregnek maga mellett tartott részével ugyanannak a folyónak déli partját szállta meg azzal a céllal, hogy Pannóniára törjön. A bajoroknak pedig megparancsolta, hogy a seregek élelmét szállító hajókkal együtt jó vizeken hajózzanak a Dunán lefelé. Miután megkezdték az utat, az első tábort az Ens felett verték. Ez a folyó ugyanis a bajorok és a hunok (értsd: avarok) végei közt középen haladva a két királyság biztos határát képezte. ... Miután a király azzal a hadsereggel; amelyet ő vezetett, a Rába vizéhez ért, átkelt a folyón, és annak partja mentén addig a helyig haladt, amelynél az a Dunába ömlik. Ott néhány napos pihenő után elrendelte,, hogy Szombathelyen keresztül térjenek haza. A másik sereget pedig — amelynek élére Theodericust és Meginfridet állította — utasította, hogy a Boehaim-iak (Csehország területének antik neve) útján, amelyen jöttek, térjenek vissza." 5 5 A hadjárat pontos dátumát Nagy Károlynak feleségéhez írt leveléből tudjuk meg. Az Inn torkolatánál volt első táborverés 791. szept. 4-én lehetett, mert utána szeptember 5-étől, hétfőtől kezdve három könyörgő napot tartottak a hadjárat sikeréért. 5 6 A legtermészetesebb kérdés, amely e hadjárat kapcsán felmerülhet az, hogy merre is haladtak Nagy Károly hadai. Erről Szőke Béla 1960-ban egy sajátos nézetet közöl. Szerinte: „A jobb parti sereg, melyet maga Nagy Károly vezetett, nem a Duna melletti egykori római limes-úton tört előre, hanem egy vargabetűvel megkerülte a Fertő és Hanság mocsarait, s úgy ért el a Rába partjára. Ezt a kitérőt is római kori utakon tette meg, s csak így válhatnak érthetővé Einhardus nagyon is megszívlelendő szavai, melyek szerint a sereg átlépve a Rába vizeit (... Arrabonis fluenta... transmisso) a folyó jobb partján ért el annak torkolatáig. Az átkelés helye az egykori Mursellánál (Mórichida-Kisárpás) volt, ahol a Rába és Marcal folyón — ,a Rába vizein' — kellett a seregnek átgázolni. Innen... ért el a Rába torkolatához, a mai Győr helyére." 5 7 Szőke Béla nézete a fentebb idézett évkönyvek szövegének háromszoros félreértésére épült. Először is Nagy Károly a hadak fő útirányát a Duna-part mentével szabta meg. Ezt a tényt a per aquilonarem ripam (az északi part mentén vagy hosszában) és az australem... 78
