Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

a Csalló és Dudvág folyók meg a Mély-ér kérdésének egyidejű tisztázása, illetve a földtani kutatások eredményeinek segítsége nélkül. Itt csupán ezekre hivatkozva

3

9 tárgyaljuk a kérdést. Nyárasd után az ókori Duna délnek fordulva követte a középkori Csalló medrét. Más szóval: követte a jeges és jégmentes időszakokat összefogó korszak — a pleisztocén — idején már kialakult hátság peremét. Ez a perem a mai Alistál és Apácaszakállas közt húzódik. Az ókori Duna itt feltehetően még nem ágazott ketté, mint a XIII. században. Ha mégis kettéágazott volna, vizének zömét akkor is a középkori Mély-ér felső szakaszának medrében vitte tovább délnek egészen Gellérig, ahol előbbi ágával ismét egyesülve keletnek fordult.

40 Innen Nemesócsa és Ekei felett Komárom irányába kanyargott, majd a mai Vágduna, ill. Nagy-Duna összefolyásánál felvette a Vének és Komárom közt a mai Nagy-Duna medrében folyó Rábát. Ettől fogva megközelítően a mai medrében haladt a Visegrádi-szoros felé. Az is lehetséges, hogy a Dudvág folyó az ókorban, sőt talán még a XI. században is Ekei után folyt be a Duna ókori főágába.

4

1 Végül még a Vág-torkolat említésének hiányát kell megokolnunk. Ebben nagy segítségünkre van IV. Béla király 1252-ben kiadott, a turóci premontrei konventet megalapító aranybullája, melyben felsorolja az adományozott birtokokat. Benne a Vág folyó torkolatát így írta le: „a Vág Sempthey várnál kezdődő szakaszának a vámját egészen a mocsarakig, amelybe ama folyó ömlik".

4

2 — A Gútai-mocsarak visszaszorítására, illetve lecsapolására irányuló törekvések meglepően régiek, kétségtelenül megelőzik a XVII. századot.

4

3 A mocsár, amely elválasztotta a Vág folyót a II. századi Dunától, illetve a XIII. századi Dudvág alsó szakaszától, számtalan éren, patakon és időszaki vízfolyáson keresztül adta át a Vágból származó vízfeleslegét a Dunának. Ezért nem ismerte Ptolemaios a Vág torkolatát: mert az az ókorban közvetlenül nem kapcsolódott a Dunához.

4

4 A Vág-torkolat Pered és Ekei közé eső ókori mocsárvidéke egyúttal világos magyarázatot nyújt a nyitrakéri római katonai állomás elhelyezésének okaira. A Római Birodalom dunai határsávja ugyanis kezdetben 14, majd 7 kilométeres szélességben követte a birodalmi határt jelző Duna főmedrének bal partját. Márpedig Nyitrakér ennek többszörösére fekszik észak felé a mai, sőt az ókori Dunától is. A Duna ókori folyását és a Gúta vidéki mocsárban végződő Vágtorkolatot megismerve a valóságos birodalmi határsáv külső vonalát is meg tudjuk húzni Hetény, Érsekújvár, Nyitrakér, Sellye, Galánta és Stomfa vonalán. (Lásd a 3. ábrát.) Ez az egyetlen megoldás, amely a Csallóközben feltűnő római kori régészeti anyagnak, a Ptolemaios által említett jobb parti — a birodalom belső területéhez tartozó —, mind ez ideig feltáratlan településeknek és a Csallóköz régi vízrajzának mindenben megfelel. Ez a megoldás vet fényt a Csallóköz északi peremén húzódó birodalmi határsávra is. Ez a minden problémára választ adó — Ptolemaios leírásával megegyező — vízrajzi kép a legjobb bizonyítéka Ptolemaios hitelének. El kell fogadnunk tehát azt, hogy az ókori Duna fő folyása Nyárasdig a Kis-Duna környékén, ott pedig délnek fordulva a gelléri nagy kanya74