Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
szédja a II. században Noricum volt. Ennek a tartománynak északi határát a Dunának az a szakasza alkotta, amely Passaunál kezdődik és a Bécs tőszomszédságában fekvő Klosterneuburgnál végződik. Vidékünk jobb oldali szomszédja Alsó-Pannonia volt. Ennek a római tartománynak a mai fogalmak szerint északon és keleten a Duna, Almásfüzitő táján kezdődő és a Száva Belgrád közelében fekvő torkolatánál végződő szakasza volt a barbárok felé néző határa. Noricum nyugati határán, vagyis a mai Passaunál a Duna a déli oldalába ömlő Aenus (Inn) folyó torkolatától egészen a mai Klosterneuburgig 3 2 terjedő szakaszán hatalmas, dél felé néző ívet alkot. Ezen az íven a Duna két helyen csúcsosodik ki. Az egyik hely a Naarn patak mai torkolatától nyugat felé terjedő kb. 17 km-es szakasz. A másik a kissé magasabban fekvő Ybbs a. d. Donau mellett lévő erős kanyarulat. A Passau és Klosterneuburg közti ausztriai Duna-szakasz e két legdélibb pontja közül Ptolemaios azt határozta meg, amelynek az északi oldalába egy folyó ömlik. Mivel a két hely közül csak egynél találunk az adott feltételeknek megfelelő körülményt, azért a Naarn torkolatát kell annak a pontnak tekintenünk, amelyről Ptolemaios szólt. 3 3 Mivel Ptolemaios földrajza matematikai földrajz, az elemzésnél jogos a matematikai összehasonlítás. Ezért összehasonlítjuk a Duna Passau—Naarn-torkolat és a Naarn-torkolat—Klosterneuburg közti szakaszának egymáshoz viszonyított arányát. Az arányt úgy fejezzük ki, hogy a két szakasz összegét 100 %-nak vesszük, és ehhez viszonyítjuk %-ban a két légvonalban számolt távolság arányát. Az eredmény 58:42. Most már csak Ptolemaios térképén kell ugyanezt a vizsgálatot elvégeznünk. Ezen Passaunak az Aenus-Inn torkolata, a Naarn patak torkolatának a Duna Noricum területén lévő legdélibb pontja, illetve Klosterneuburgnak a Ketios hegy felel meg. Az arány itt is 58:42. Ptolemaios tehát meglepő pontossággal ábrázolta a noricumi Dunaszakasz hajlatának viszonylatát. (Lásd a 4c. ábrát.) A második érvünk tehát az, hogy ha Ptolemaios ilyen pontosan tudta ábrázolni a noricumi Duna-szakaszt, miért ábrázolta volna helytelenül a szomszédos Felső-Pannoniában fekvő Duna-szakaszt, a mai Csallóköz vidékét! Mivel egy bizonyíték nem bizonyíték, lássuk, mi a helyzet FelsőPannonia keleti szomszédságában, az alsó-pannoniai Duna-szakaszon! Alsó-Pannonia esetében Ptolemaios pontosan meghatározta a Nagymaros—Vác közti Duna-kanyar (Karpis) és a Dráva-torkolat helyét. Tekintettel arra, hogy a nála Karpissal és a Dráva torkolatával jelzett Duna-szakasz a valóságnak is megfelelően egyenes vonal, elégséges, ha vizsgálatunkat csupán az Óbuda területén volt Aquincumra korlátozzuk a Dráva-torkolat helyett. Vizsgálatunk egyik pontja tehát a Dunától százegynéhány lépésre fekvő aquincumi amfiteátrum, a másik a karpisi Duna-kanyarnak megfelelő Csörög-patak torkolata. 34 A harmadik pont pedig a II. századi Rába-torkolattal egyező fekvésű Brigetio, esetünkben az ószőnyi katolikus templom. Már régebben megállapítottuk, hogy Ptolemaios az egyes tartományok térképeit nem az északi iránynak megfelelő helyzetben, hanem attól többé-kevésbé eltérő dőlési szögek alatt szerkesztette össze. 3 5 72
