Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Trugly Sándor: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete

sírból ismertek: Nagy T.: Avar kori temető a honfoglalás kori sírok Rákosról. Budapest Régiségei XIV., 493—501., 4. kép. Az ausztriai mödlingi avar kori temetőben ugyancsak megvan az ember és oroszlán küzdelmét ábrázoló nagyszíjvég a 440. sírban, oroszlános nagyszíjvég pedig a 325. sírból került elő: Katalog der Sonderausstellung im Museum der Stadt Mödling. Mödling 1977, 15 — További párhuzamok áttekintésére lásd: Dimitrijevič, D.: Der Fund von Zemun Pol j e im Lichte der spätawarenzeitlichen Problematik. Archeologia Jugoslavica VII, 1966, 54—76. 38 Ügy vélem, az ábrázolások mintaképének egyikét mindenképpen a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának „győztes fejedelmében" és állatküzdelmi jelenetében láthatjuk (László Gy:. A nagyszentmiklósi kincs. Bp. 1977, 2., 6. kép.). 39 A hajógyári temető késői keltezése szempontjából fontos az a tény is, hogy ez a nagyszíj végtípus még Sopronkőhidán is megtalálható a 16. sírban: Török Gy.: Sopronkőhida IX. századi temetője. Fontes Arch. Hung. Bp. 1973, 6. t. 5—7. — Komáromban frank típusú köpűs nyílcsúccsal volt egy sírban. 40 Hampel J.: i. m. 1905, III. 321. t. 11—14. 41 E veretekkel legutóbb Sz. Garam É. foglalkozott behatóan — i. m. 1981, 47. —-, s megállapította: „Az állatfej alakú vereteket és állatfejben végződő szíjvégeket nemcsak áttételes, hanem közvetlen formai és mintakincs kapcsolatok is fűzik a nagyszentmiklósi fémművességi körhöz, ill. a n agy szentmiklósi kincshez." — Itt jegyezzük meg, hogy a hajógyári temető 36. sírja griff-fej alakú veretének legjobb párhuzamát szintén a nagy szentmiklósi kincs égberagadási jelenetének sas- (griff-) fejében találjuk (László Gy.: i. m. 1977, 13., 14. kép). — Síregyüttesből egyetlen párhuzama ismert, a jugoszláviai dunacsébi későavar kori temetőből: Bunardžič, R.: Menőre iz Celareva. Beograd 1980, XXI, t. 1. 42 Ez a gyöngytípus a 9. sz.-inak meghatározott sopronkőhidai temető uralkodó típusa. Török Gy. szerint e típus főleg csak a 9. sz.-ban fordul elő, a már nem önálló avar időszakban, s e temetőkben is a század előrehaladott idejét jelzi (Török Gy.: i. m. 1973, 52.) — A hajógyári temető szélső sírjaiban is jól megfigyelhető e gyöngytípus térhódítása. 43 Az egyszerű, háromszemcsés változat Komáromban is rúdgyönggyel együtt került elő, Sopronkőhidán, pl. a 88. sírból, szintén: Török Gy.: i. m. 1973, 18. t. 5—10. — A komáromihoz hasonló összetett szőlőfürtdíszes típus volt Sopronkőhidán az 53. sírban (i. m. 13. t. 4.), ezenkívül hasonló példányok jól ismertek nagymorva, területről, ahol biztosan 9. századiak, pl. Staré Méstóban a 31. és 133. sírból kerültek elő: Hrubý, V.: Staré Město Velkomoravské pohřebiště „Na valách". Praha 1955, 84. t. 12., 13. és 78. t. 5., 6. 44 Ugyancsak bronz tűtartó volt a sopronkőhidai 129. sírban (Török Gy.: i. m. 25. t. 16.), valamint a krungli leletben, már karoling típusú kard társaságában (Fischbach O.: Újabb leletek Hohenbergről és Krunglról. Arch. Ért. XVII, 1897, 144., 6. kép 8.). 45 Török Gy.: i. m. pl. 32. t. 5., 34. t. 2. stb. 46 Sz. Garam Éva szerint ezek a perem belső oldalán díszített edények 58