Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Trugly Sándor: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete
tűtartóját már bronzlemezből hajlították), az ovális, üvegfüggőkke ellátott fülbevaló, néhány szem rúdgyöngy, a vaskés és az agyagedénj (14. kép 1—8.). A 81. lovassírból ovális mellboglárpár került ele (7. kép 1—2.). 3 1 A gyermeksírok is szegényebbek, jobb esetben dinnyemag- és rúdgyöngyök, bronzcsörgő, agyagedények vagy egyszerűer csak edénytöredékek találhatók bennük. Feltűnő a női sírokban a; orsógombok hiánya, csak egy töredékes darab ismert, szórványból A temető sírjai közül ötöt fordítottan tájoltak, ezek közül 4 voľ gyermeksír (26., 27., 48., 83. sír). Az említett sírok a temető délkelet felének két szegényebb csoportjában találhatók. Több kutató véleménye szerint esetleg etnikai, társadalmi különbözőségre utalnának (akárcsak az itt talált 2 kőpakolásos sír is: 30., 47. sír). 3 2 A hajógyári temető 46 sírjában volt állatcsontmelléklet. Az építkezés során beállott bolygatások folytán 17 sír alkalmatlan volt a megfigyelésre, 27 sírba nem tettek állatcsontokat, tehát a hitelesen feltár 73 sír 63%-ában volt állatcsont. 3 3 Az állatcsontok között gyakorial az állatkoponyák, amelyek elképzelhetően kultikus céllal kerültel a sírokba. Több lovassír esetében kimutatható volt, hogy a koporsó (kideszkázott, lefedett sírt) nyúzottszarvasmarha-bőrrel terítették le amelyben bennehagyták a koponyát és a lábcsontokat (pl. 30., 71. 81., 85. sír). 3 4 A lovassírokba szinte minden esetben vegyesen csal szarvasmarha- és szárnyascsontokat tettek, a női- és gyermeksírok f< melléklete a juhesont (több esetben koponya), ezek néha szárnyascsontokkal együtt kerültek sírba. A temető sírjaiban a szarvasmarha a birka (többször birka, kecske meghatározásban) és a szárnyasol (tyúk, kakas) nagyjából egyforma arányban képviseltetik magukat Sertéscsont két ízben, lúd- és halcsont 1 sírból került elő. Tojás melléklet 7 sírban volt, csak női és gyermeksírokban található (49. 54., 56., 59., 77., 83., 86. sír), jórészt a temető két elszegényedet csoportjában. Megjegyezzük, hogy az állatcsontmellékletek itt már sze gényesek, sok sírba egyáltalán nem tettek mellékletet, eltűnik a szarvas marha-, néhány sírban birka- és szárnyascsontok fordulnak még ele E csoportban az állatcsontmellékletek is híven tükrözik azt a gazda sági változást, amely az avar kaganátus politikai bukása után nyilvái bekövetkezett. Az állatcsontanyag rövid összefoglalása után láthatjuk hogy a Kárpát-medence északi peremterületére sem mindenütt jel lemző a birka (vagy birkakultusz) vezető szerepe, 3 3 hiszen a hajógyár temetőben a már említett három állatfaj egyenlő mértékben képvisel teti magát, viszont további kutatásokat (és főként pontosan kiértékel állatcsontegyütteseket) igényel annak eldöntése, mennyiben utalha etnikai különbségre egy temetőn belül a férfisírok egyértelmű szarvas marha-, s a női sírok birkakultusza (?). Ez különösen érdekes lehe a komáromi temetők kimondottan katonai—stratégiai jellegéből ki folyólag. A komáromi későavar kori temetők keltezésénél fontos szerepe játszanak a többnyire aranyozott öv- és lószerszámveretek. Ezek mim bolygatott sírokból kerültek elő (a temetők sírjainak nagy részé megbolygatták), ami megerősíti! több kutatónak azt a megfigyeléséi hogy a rablások kimondottan a legértékesebb tárgyak megszerzésér irányultak, s miután a rablók ezeket megtalálták, a kisebb darabol 46
