Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Liszka József: Újabb régészeti adatok Érsekújvár környékének kora középkori településtörténetéhez

dött össze, aminek valami módon az anyagi kultúrában is vissza kellett tükröződnie. Az emlékanyag ilyen jellegű szétválasztása terén azonban még igencsak gyerekcipőben jár a régészettudomány.

5

9 A szakemberek egy időben föltételezték a mai Délnyugat-Szlovákia területének kabar megszállását, és a dirhemekkel és csüngős ruhadíszekkel ellátott sírokat ezzel az etnikummal hozták kapcsolatba. Ez a megállapítás ma már tarthatatlannak látszik. E kérdés precízebb kidolgozása, valamint a közvetlenül a honfoglalás után és a kora Árpád-korban területünkön történetileg bizonyíthatóan lezajlott besenyő és kun megtelepülés emlékeinek felkutatása már a jövő kutatási feladatai közé tartozik.

6

0 Jegyzetek (A rövidített címek feloldását lásd Irodalom alcím alatt) 1 Domanovszky 1979, 57.; Pleidell 1925, 37. 2 László Gyula első vázlata után (László 1942, 783. és 1944, 116—124.) a jobb helyismerettel rendelkező Szőke Béla pontosította az útvonalaknak területünket érintő szakaszát (Szőke 1943, 26—27.; 1954, 134.; 1957, 105—107.). 3 Szőke 1957. 4 Jelentős Árpád-kori településre utaló adatokat közöl: Janšák 1931, 46.; Szőke 1954, 135.; 1957, 109. Vö. Mesterházy 1980, 161. 5 A helynév eredetéről Szőke Béla így ír: „Véleményünk szerint Nyárhíd nevét arról a hídról (. .. pontis Narhyd) vagy inkább hídláncolatról nyerte, amely a Nyitra—Zsitva mocsaras, erekkel, kiöntésekkel átszőtt, de helyenként domborulatokkal tarkított folyamközén: a nyáron vezetett át Udvardig ..." A nyár „mocsár, posvány, fűzzel és más lombos fával benőtt vizenyős térség, berek" (Szőke 1948, 149.). 6 Domanovszky 1979, 57. 7 Janšák 1931; 1933—34. 8 A 2. jegyzetben feltüntetetteken kívül: Szőke 1936; 1938; 1941. 9 Cilinská 1966; Rejholcová 1974; 1979; Točík 1968; 1983. 10 Az általunk vizsgált térségben ez ideig nem végeztek honfoglalás korabeli vagy Árpád-kori telepásatást. A korabeli településekről némi képünk csupán a terepbejárások alapján lehet (pl. Liszka 1983c; 1984b). VIII—IX. századi telepnyomokat sikerült megragadni Érsekújvár—Zsófiatelepen (9. lelőhely — a szakirodalomban korábban Belohorsky-kert néven ismert), de a rétegből és kultúrgödörből származó cseréptöredékeken kívül konkrét építményeket nem sikerült találni (Liszka 1984a). 11 Rejholcová 1979. 12 Liszka 1983a; 1983c. 13 Liszka 1983c. 14 Szőke 1954, 123—124., Fehér—

Éry—Kralovánszky 1962, 58.; Točík 1968, 37. 15 Janšák 1933—34, 66. 16 Ugyanekkor egy vasszablya a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetébe került Nyitrára. 30