Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Liszka József: Újabb régészeti adatok Érsekújvár környékének kora középkori településtörténetéhez
a X. század végéig tartott. 5 1 A kétélű kardtöredékből (11.: 2. kép) éppen töredékes volta miatt sok minden nem állapítható meg. Önmagában éppígy nincs jelentősége, különösebb kormeghatározó értéke az udvardi csiholóvas-töredéknek (11.: 5. kép) és a szimő—gúg-pusztai két vaskésnek sem (8.: 12., 13. kép). A szimő—gúg-pusztai 7. sír betöltéséből származó csont íjmarkolatmerevítő (10.: 1. kép) egy reflexíj (vagy töredéke) sírba dobásáról tanúskodik. 5 2 A csontmerevítos reflexíjak használata a X. század elejétől helyenként egészen I. László (1077—1095) koráig kimutatható. 5 3 KELTEZÉS ÉS AZ ETNIKAI HOVATARTOZÁS KÉRDÉSE Hátravan még temetőink használatának pontos kormeghatározása és az etnikai hovatartozás kérdésének eldöntése. Mivel az udvardi sírok anyagából csak igen kevés számú leletet sikerült megmenteni (a temetőt az építőmunkások tudatlansága vagy éppen nemtörődömsége elpusztította), jellegére vonatkozólag csak találgatásokra hagyatkozhatunk. A honfoglaló magyar társadalomban az ezüstveretes övnek rangjelző szerepe volt, 5 4 tehát a szerencsésen megmaradt két övveretünk, valamint a katonáskodó elemekre utaló fegyver- és lószerszámleletek alapján vezető, de lagalábbis előkelő középrétegbeli temetkezéseknek tarthatjuk az Udvard—Tenyíri-dűlon elpusztított sírokat. A megmaradt leletek alapján minimálisan 3 férfisírt vehetünk számba. Az már tán soha nem derül ki, vajon eredetileg hány temetkezésből állott az udvardi temető. Leleteink alapján ítélve, mindenesetre legkésőbb a X. század végéig megszűnt e temető használata. 5 5 A szimő—gúg-pusztai sírok egy honfoglaló magyar nagycsalád temetőjéből származnak. Korban nagyjából megegyeznek a tőle kb. 1,5 km-re (1. lelőhely) föltárt, Mária Rejholcová által a X. század második felére datált köznépi temető sírjaival, 5 6 amelyek az általunk bemutatott temetkezések szegényebb változatainak tekinthetők. Valamivel problematikusabb az Érsekújvár—Hármashatár-hegyen előkerült sírok kormeghatározása. Társadalmilag a köznépi temetők csoportjába sorolandók, ám — mivel a temető nagyobb része elpusztult — nehéz} utólag megállapítani, hogy időben kétfázisos temetkezésről van-e szó, vagy esetleg bizonyos honfoglalás kori elemek (pl. körte alakú kengyel, nagy szemes gyöngy) Árpád-kori továbbélésével kell számolnunk. Bizonyos leletek (bordázott S végű hajkarika, zárt karikagyűrű) alapján a temető használatának felső határát legalábbis a XI. század végére kell tennünk. Kezdete valószínűleg a X. század végéig nyúlik vissza. 5 7 Ma már nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyarság anyagi kultúráját nem kezelhetjük egységesként, amint azt a korábbi kutatás tette. 58 A honfoglalók népessége különböző etnikai] eredetű elemekből tevő10. Szimő—Gúg-puszta. 1 — 7. sír. Udvard—Tenyíri-dűlő. 2, 3, 4, 5 — szórvány 27
