Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
részére, elővásárlási jogot biztosítva neki a nemes és közönséges halakra, rákokra és teknősbékákra. Az elővásárlási jog sok hátrányt okozott Magyarország halkereskedelmének. Bár magában Ausztriában a rendelet ( Fischordnung) tiltotta az elővásárlást és a halak tömeges összevásárlását, az osztrák kereskedők ennek magyarországi jogait az uralkodóktól többször is követelték. Míg az előző évszázadok alatt alig zavarta valami a komáromi halászok munkáját, addig a 16. század második felétől csak szűkre szabott vízfelületen halászhattak. A király 1562-ben elrendeli, hogy a vizát és a többi nemes halat (tokfélét) a halászok szabadon nem adhatják el. Ezeket a halakat kötelesek a várban bejelenteni, és illő áron eladni. Ha a hal a halászoké marad, őfelsége részét, vagyis a halnegyedet meg kell váltaniuk. 9 7 Az első, akinek a halat itthon be kellett mutatni, a várparancsnok, illetve a, burggraff volt. A halász csak akkor vihette piacra a halat, ha a vár uraságainak nem volt rá szüksége. Az uraságok jogaikat úgy gyakorolták, hogy a megfogott nemes halak negyedét levágatták (ami igen sértette a halászok érdekeit), vagy a negyedrészét készpénzben kifizettették. Szerencsére ezek a körülmények sem vették el halászaink és kereskedőink kedvét a halfogástól és -értékesítéstől. A komáromi halpiacon mindig volt néhány halas szekér. Szívesen vitték a halat Újvárba, Nagyszombatba vagy Pozsonyba, ahol nagy volt a kereslet. Sokszor a kifogott hal nem is volt elegendő a fuvar előkészítéséhez. Az 1592. évben például Borbély Tamást, amikor Bécsbe indult, részben az izsaiak látják el vizákkal. 9 8 Az 1608. év decemberének végén Csík Pál és Apai Miklós szekeresek (szekeres gazdák), akik Tutukovics Mártonnak vizákat fuvaroztak, Hegyeshalomnál találkoztak az óvári Hávor Mátyás négy megrakott vizás szekerével. Együtt akartak továbbhaladni ezekkel, de Tutukovics sietségében még az éjjel útra parancsolta őket. Alig értek ki a faluból, a rablók két lovukat elvitték. 9 9 Az 1611. évben Mórocz János és Örás Imre szállítottak halat Bécsbe, Török András szekeressel. Akkor a szekeresek keveredtek tettlegességgel kísért vitába a kereskedőkkel, mert ezek a csárdában ettek-ittak anélkül, hogy a fogatosokat meghívták volna. Azok pedig így a 8 forint fuvart kevésnek tartották. 10 0 Sokkal jobb eredménnyel végződött 1609ben a „száraz vagy szivatolt hal" 10 1 eladása Pál János komáromi halászmester és Lábady István kereskedő által (az üzleten 105 forint volt a nyereségük). Magukkal vittek egy hordó „nyives hal"at is, amelyet 25 forintért adtak el. 10 2 Az 1617. évben az egyik halperben Fazekas János szekerest pereli Maronics György, mert annak kocsisai kíváncsiságból felbontották a hordókat, és a bennük levő vizet leeresztették. A szárazon maradt halak megdöglöttek, értéktelenné váltak. 10 3 Hazai és külföldi kereskedők szállításai következtében az is előfordult, hogy helyenként halhiány állt be. Vármegyéink ilyenkor hiába igyekeztek gondoskodni arról, hogy a helyi piacokon elegendő hal legyen. Azt szerették volna elsősorban elérni, hogy a halvásárlásban a megyei és városi hatóságoknak mindenkor elsőbbsége legyen. Komá186
