Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
foglalkozik, és a fakultás tudományos és pedagógiai szintjével kapcsolatban veti fel a kérdést: Milyen értéket képviselnek a disszertációk, és milyen szerepet játszottak a végzett hallgatók a közéletben, milyen további tudományos munkásságot fejtettek ki pályafutásuk során? 0 7 A disszertációk értéke és jelentősége. A tézisek megvédésétől el lehet tekinteni, mert az csak a tanár által írásban megadott tézisek szóbeli megvédéséből állt. így a 33 disszertációt kell megvizsgálnunk értékük szempontjából. Ha eltekintünk a régebbi' irodalomban használatos szakok szerinti felosztástól, amely semmit sem mond a disszertációk belső értékéről, az értekezéseket a következő csoportokba oszthatjuk: 1. Az orvos szerzők idevágó véleményeinek kompilációi. Nyilvánvaló, hogy ezeknek sem tudományos-elméleti, sem gyakorlati jelentőségük nem volt. A legkirívóbb példa Oertel Honoriusé (1775), amely értekezés egy régebben Halléban végzett pozsonyi' származású diák disszertációjának nagyrészt szolgai lemásolása. 6 8 2. önállóan, kritikailag állást foglalnak a szakirodalommal, az orvosoktatás kérdéseivel szemben. 3. Űj, haladó nézeteket vallanak, kiállnak az akkoriban még vitatott, de később győzedelmeskedő vívmányok mellett. 4. Tárgyukat a tapasztalat (kísérlet, megfigyelés) alapján ismertetik. Ezek közül önálló értéket azok képviselnek, amelyek nemcsak leírnak, hanem a leírottakból önálló következtetéseket is levonnak. A második, harmadik és negyedik csoportból, az önálló értéket képviselő disszertációkból — tehát a tudományos jellegűekből — a nagyszombati orvosi kar végzett hallgatóinak értekezései közt számos példát találunk. Az alábbiakban csak a legfontosabbakat említjük. Czepecz János munkáját Az újszülöttek gondozásáról (1777) a későbbi szakirodalom is idézte. 6 9 Maurizio Fabinak, a fakultás olasz származású hallgatójának disszertációja, A gyógyszerészet rendszere... ( Systematis artis pharmaceuticae etc., 1773) eredeti megállapításokat is tartalmaz, ahogy erre újabban egy horvát orvostörténész rámutatott. 7 0 Két munka, a Gömöry Istváné és a Pillmann Istváné, gyógyforrásokat vizsgálva, eredeti megfigyelésekhez és kísérleti eredményekhez jutott el. Huszty Zakariás Teofil disszertációjában az általános felfogással szembehelyezkedve az érvágás mértékletes használatát ajánlja (1777). Különleges helyet foglal el a disszertációk között Fuker Frigyes Jakab munkája (1773) Generali medicinae címmel az orvostudomány osztályozásáról. A szerző — egyebek között — kritikusan foglalkozott az orvos j elöltek bécsi tanulmányi helyzetével. Fuker előbb Bécsben tanult, onnan lépett át Nagyszombatba, tehát közvetlenül ismerte a helyzetet a bécsi fakultáson, amely van Swieten halála után határozottan visszaesést mutatott. (Ezzel függött össze, hogy feltűnően sok, 18 hallgató lépett át a bécsi fakultásról a nagyszombatira.) Fuker megállapításai nagy port vertek fel. A bécsi helyzettel foglalkozó névtelen írás — Freymüthige Briefe an Herm G. von V. (1774, „Szabad szellemű levelek...") — melynek egy-egy ritka példányát a pozsonyi Egyetemi Könyvtár és a volt Líceumi Könyvtár (ma a Szlovák Tudományos Akadémia régi könyvtára) őrzi, Fukernak és 158
