Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
ton. Az előbbi tulajdonképpeni neve Förchlinger volt, és Türingiából származott, az utóbbi a lengyelországi Olkusz városából. ThüringerFörchlinger ugyan orvos volt, de nem lehet tudni, vajon orvosi kar keretében adta-e elő az orvosi ismereteket, vagy csak a szabad művészetek keretében, amire címének második része utal. Bylicáról viszont biztosan tudjuk, hogy a pozsonyi egyetemen nem orvostudományról adott elő, hanem csillagászatról. Sajnos, közvetlen adatok nem maradtak fenn arra nézve, hogy ki vagy kik voltak az orvostudomány előadói, sem esetleges utalások az orvostanhallgatók személyéről. Csak legújabban, a lengyel szakirodalomban jelent meg egy adat, illetve közlemény, amely egy pozsonyi orvostanhallgatóra bizonyos fényt vet. 3 5 Edward Stocki említ egy hallgatót, aki Pozsonyban a magister medicinae (orvosmagiszteri) címet nyerte el, azután Bolognában az orvosdoktori rangot. Ez a körülmény némiképpen megvilágítja, hogy milyen lehetett az orvosképzés Pozsonyban más, orvosi karral rendelkező egyetemekhez képest. Ez a pozsonyi lengyel diák, Mikolaj Wodka (az Abstemius, azaz önmegtartóztató, vagyis mai szóhasználattal absztinens jelzővel említik) 1442-ben született Kwidzyn községben, Marienwerder körzetében. A krakkói egyetemen orvostant és csillagászatot tanult, majd a csillagászatot elvégezve Kopernikusz egyik oktatója lett. A pozsonyi Academia Istropolitana lengyel tanárai, köztük az olkuszi Bylica Márton több lengyel diákot vonzottak Pozsonyba, az új egyetemre. Stocki szerint Wodka az egyetem ugyancsak lengyel alkancellárja, Drohbyczi Jerzy hívására jött Pozsonyba. Mivel itt az orvosi kar nem volt megszervezve, Wodka Thüringer-Förchlinger tanár tanítványa lett a szabad művészetek karának keretében. Abból a tényből, hogy Wodka itt szerezte meg a magister demicinae rangját, amelyet a szabad művészetek karán is meg lehetett szerezni, következik, hogy ezen a karon orvostudományi előadások is folytak, amelyekről az említett Thüringer-Förchlinger professzor gondoskodott. Wodka 1467—1475 között tanult az Academia Istropolitanán, és miután itt megszerezte a magister medicinae címet, elhagyta Pozsonyt, és Bolognába ment, ahol beiratkozott az orvosi karra. Elmenetele valószínűleg azzal függött össze, hogy ekkor — rövid virágzás után — a pozsonyi egyetem már hanyatlásnak indult, de az is vezérelhette, hogy Pozsonyban nem lévén orvosi kar, nem volt kilátása arra, hogy itt az orvosdoktori címet megszerezze. A bolognai orvoskaron mint magister medicinae iratkozott be, de csak 1480-ban. (Vele kapcsolatban a közbeeső évekről nincs hírünk.) De hogy ott aránylag nagyon rövid idő alatt szerezte meg az orvosdoktori címet — 1481 végén vagy 1482 elején —, azt annak köszönhette, hogy Pozsonyban már alapvető ismeretekre tett szert az orvostudomány terén. Pozsonyi tartózkodása különben is emlékezetes lehetett részére, mert két levelében — 1477-ben és 1485ben is — versben dicsőíti magyarországi emlékeit: „Bogi nebianskie nesmiertelne sprzyjqc Ci bqdq, Pannonié . . „Któž pod wplywem gwiazd zwatpi o najlepszej Winger pozycji... których wyznacznikiem jest Jowisz? ... („Nagyon kedvezhetnek neked, ó Pannónia, a halhatatlan égi Istenek ..." 140
