Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
mányai — csekély mértékben — és a külföldön végzett, idegen orvosok rövidebb-hosszabb ideig tartó, ritkán végleges betelepedése az országba. A pécsi egyetem. Midőn á szomszéd országokban sorra alakultak meg az egyetemek, példájukon felbuzdulva Nagy Lajos király is elhatározta egy magyarországi egyetem megalapítását, Pécs székhellyel. Az egyetem alapítását V. Orbán pápa 1367-ben kelt bullája erősítette meg. Ilyen alapon jött létre Magyarországon az első igazi értelemben vett egyetem. A pápai bulla kimondta, hogy az egyetemnek a teológiai karon kívül egyéb karai is lehetnek. Feltehető, hogy Lajos király, aki szerette magát orvosokkal körülvenni, nem volt ellene egy orvostudományi kar létrejöttének. A Pécsett már ekkor létező különféle intézmények — püspökség, kolostorok, kórházak — objektív okot is szolgáltattak ahhoz, hogy a pécsi egyetem keretében orvostudományi kar is működjék, és az említett intézmények számára orvosokról gondoskodjék. Akkori szokás szerint a püspöki székhelyeken különben is gondoskodtak az orvosi nevelésről, illetve arról, hogy a teológiát tanulók legalábbis orvosi alapismeretekre szert tegyenek. De más körülmények is erre mutatnak. Az alapítólevél szerint úgy kell folytatni a tanítást ezen az egyetemen, miként a bolognai minta előírja. Ez az olasz egyetem pedig akkor már évszázadok óta éppen orvostudományi karáról volt híres. Érdekes egybehangzás, hogy Nagy Lajos király személyi, udvari orvosa bolognai származású volt. 2 8 Egyes történészek szerint olyan jogai 1 voltak a pécsi egyetemnek, mint a két évvel előbb alapított bécsi egyetemnek, ahol Rudolf herceg alapítólevele értelmében kezdettől fogva tanították az orvostudományt. Ha nem tudjuk is közvetlenül bizonyítani, hogy a pécsi egyetemnek volt orvosi kara, és ezen tanították az orvostudományt, legalábbis feltételezhető, hogy az oktatás, illetve az alapvető orvosi ismeretek közvetítése a szabad művészetek karának keretében történt. Sajnos, az egyetem működéséről, a tanulmányi körülményekről és feltételekről nem maradt fenn semmiféle adat. Egy másik körülmény pedig arra utal, hogy az egyetem a magyarországi orvosképzésre alig volt hatással. Az egyetem rövid élettartamára kell gondolnunk. 1388ban ugyanis megalakult a budai egyetem (budai ősegyetem, ahogyan a szakirodalomban nevezik), s akkor -— ez biztosan feltehető — a pécsi egyetem már nem állt fenn, legalábbis egyetemi minőségében nem. Igaz, később két érdekes adat bukkan fel a pécsi „egyetemmel" kapcsolatban. Linzbauer Xavér Ferenc, a magyarországi egészségügyre vonatkozó levéltári anyag fáradhatatlan gyűjtője és kodifikátora egy helyen azt írja, hogy a pécsi egyetem még 1567-ben is a híres intézmények közé tartozott („erat... in Celebris"). 2 9 Ezzel érdekes kérdést vetett fel. A kitétel semmi esetre sem vonatkozhatik a pécsi egyetemre, hiszen az már két észázada megszűnt (amikor a budai egyetem megalakult). Ellenben ez az adat, amely egy pécsi iskolára vonatkozott, úgy értelmezhető, hogy az egykori pécsi egyetem, egyetemi jellegét elvesztve, alacsonyabb rendű iskola — lyceum — rangjára süllyedt, viszont ez a középiskolai intézet az illető korban, a 16. század második felében 137
