Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

Imre (Krit. jegyz. I. 645.) az 1238. évi oklevelet hamisnak tartja. Ha elfogadjuk e két jeles tudós kifogásait, az oklevél földrajzi vonatkozásait akkor is felhasználhatjuk. Az oklevélhamisítás célja ebben az esetben egy létező birtokrész jogtalan megszerzése lett volna. Következésképpen a birtok határainak leírása a valós térviszonyokat tükrözi. Ha tehát elfogadnánk a hamisítás tényét, mindössze az 1238. évi dátumot kellene későbbire átjavítani, mégpedig a vitatott hitelű oklevél első bemutatási dátuma elé. Erre pedig már 1355-ben sor került, amikor a Győri Káptalan az oklevelet hitelesnek ismerte el, és átírta. (Lásd a Pozsonyi Kápt. Olt. 13-1-11.) A hamisítás tényét azonban véleményünk szerint Karácsonyi János nem tudta egyértelműen bizonyítani. 110 „... incipit ex superioři parte a Danubio qui wlgo vocatur Korusduna, et ibidem prope diuiditur Danubius in duas partes, quarum una descendit iuxta insulam, quandam, secunda vero pars illius Danubii fluit per terram eorumdem nobilium, qui scilicet Danubius vocatur Chulstw." — Az 1388. évi határjárás szövegéből (Hazai Okit. 318.). A vitatott hitelű, de 1355-ben már megvolt, 1238-i dátumot viselő oklevél határjáró szövege szó szerint megegyezik a fenti idézetünkkel, kivéve természetesen a birtokosok nevét, ahol az eorumdem nobilium helyett per terram Sauli et fratrum suorum áll, illetve a Chulstw helyett a Chilstw alak (AUO. XI. 304). 111 A modern részletes térképek használata alkalmával azonban figyelembe kell vennünk, hogy a rajtuk látható, vagy esetleg régebbi térképeken még követhető holt medrek nem minden esetben felelnek meg a XIII. századi helyzetnek. A kisebb, 1—50 m közt mozgó eltolódások a természetes medermozgások (elmosás, lerakódás) következményei. Ilyenkor az egykori helyzetet az oklevelek határjárásaiban követhető faluhatár tükrözi. 112 „ ... inde vadit ad fluvium Chelch et ibi iuxta viam sunt quattuor mete, ac sibi continguatur terre Zorva et ibi terminatur..." — HO. VII. Nr. 88. 117—119. 113 „ . .. super possessione Bodak prenominata, in comitatu Posoniensi existente fluvium Chelz ab utraque parte partitive adiacente..." — Héderváry-okmtár. I. 29. 114 „... cum medietate eiusdem fluvii et cum insúlis ac tributo navigii et portus ab utraque parte, nec non aliis similiter utilitatibus..." — Héderváry-okmtár. I. 29. Az okmánytár kibocsátói az okmánytár kiadásának idején érvényes helyrajzi viszonyok alapján helytelenül egészítették ki a Cseles északi oldalának leírásában az elmosódott szövegrészt. Helyesen nem pars dicte possessionis Bodak ex parte Chollokeoz existens, hanem a déli birtokrész leírásához hasonlóan, ahol az iránymeghatározásban helynév — a parte Hedruhuara — van, valamilyen közelebbi vagy távolabbi helység említése volt a valószínűbb, pl.: ex parte (Samaria) existens. Tudniillik 1330-ban a mai helyzettől eltérően még mindkét Bodak Pozsony vármegyében volt, mint az az idézett oklevélből is kitetszik. Sőt mint a főszövegben igazoljuk, a Cseles mindkét oldala a Csallóközben volt. 114