Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

szakasza — csak a XV. században keletkezett. Története egy önálló tanulmányunk tárgya lesz. 83 Fejér: CD. VIII-4, 118/269. 84 ZsKO. II-2. 7175. 85 PRT. II. 421. 86 „... ab ipso parvo Danubio usque magnum Danubium..." — MES. II. 674. E két Duna-ág leírásával alább az F/ pontban a 000. skk. lapokon foglalkozunk. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a helyi elnevezéssel kapcsolatos állításunkat ugyanennek a Duna-szakasznak további nevei is igazolják. Például az 1313. évi okmány (PRT. II. 421.) említi mindkét ágat, a Nagyés a Kis-Dunát, viszont a Győri Káptalan 1356-i határjárása az előbbi Nagy-Dunát egyszerűen a Duna vizének (aqua Danubii), a fenti Kis-Dunát pedig Duna-ága folyónak (Fluvius Dunaaga) nevezi (PRT. II. 421.). Eperjessy Ferenc 1789-i térképe alapján, amelyen ez a Kis-Duna még szerepel (Prím. világi lt. Esztergom, T 536 LXII) még azt is feltehetjük, hogy ennek a Kis-Dunának korábbi neve esetleg Mis-ér lehetett, amit a partján fekvő Misérd falu neve őrizhetett meg. 87 Lásd a Danubius parvus, a Kisduna (pl. 1297-ben Nagyiéi határában) és a Danubius minor címszavakat Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza I. kötetében. 88 Pl. 1290: in jluvio Chollo (Pozsony v. lt. S. 13.); 1269: ad jluvium Chelch (HO. VII. Nr. 88.); 1276: in medio fluvii qui dicitur Cholch (AUO. IX. 152.); 1405: Challoduna (ZsKO. II-l. 3727.). A Cseles (vagy Csolcs) a Csölösztőnél egykor két nagy ágra szakadó déli Duna-ág északi ágának a neve volt (vö. a 88. skk. lapon mondottakkal). 89 Pl. Nagymagyarnál 1484-ben, Jányoknál 1550-ben (Püspöki Nagy P.: Boldogfa. Bratislava 1981, 163., 173.), Vásárútnál 1517-ben (lásd a 162. jegyzetet). 90 1298: circa jluvium Humurus (Hazai Okit. 165.); 13ii: Humer (Anjou. III. 500.); 1384: Alder (Pozsonyi ÁKL. Kondé cs. lt. 43.); 1384: ad jluvium Danubii Nogbuldur appellatum (uo.). 91 Pl. a Beld-ér, amely Nagymagyarnál szakadt ki, és Vásárút határában tért vissza a Csallóba. A Hum-ér ennél jóval hosszabb volt, mert Vereknye és Hidas közös Csalló-parti határánál szakadt ki, és csupán Nyárasd vidékén tért vissza a Csallóba. 92 1298: circa aquam Lapsar (Hazai Okit. 165.). Ha a magyar név kifejezte a vízfolyás eliszaposodott voltát, akkor nem tették ki az aqua lutosa jelzőt. 93 Az 1409: bracchium Danubii a Csaliónak egy viszonylag rövid és kicsi, alig 3 km hosszú ága volt Vereknyénél, amely a 3. katonai felvétel 1870-ben készült, Pozsonyt és környékét ábrázoló térképén még kitűnően látszik. 94 Ezért őrizte meg például a Csalló a nevét Ivánka után is annak ellenére, hogy ott a Pályázó szakadt ki belőle. (A Pályázó folyóval Boldogfa. Bratislava 1981, 115—119. c. könyvünkben foglalkozunk.) Hasonló eset állt fenn Nagymagyarnál, a Beld-ér már említett kihasadásánál is. 112