Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
B/ A csallóközi Duna-szakasz fő medrének helyzete a sziget magassági viszonylatainak fényében az óholocén kortól a XIII. századig Az eddig elmondottakból csupán az derül ki, hogy a földtörténet újkorában, a harmad- és negyedidőszak határán, mintegy másfél millió évvel ezelőtt már kialakult a Csallóköz sziget központi magva, amelyet kétoldalt fogott körül a Duna. A kérdést, hogy mikor és a sziget melyik oldalán folyt nagyobb tömegű víz, még nem vizsgáltuk meg. Ha viszont a Mosonmagyaróvár—Gúta tengelyű csallóközi süllyedék (vagy ,Csalló-tó') területén áthaladó pleisztocén hordalékkúp helyzetét figyeljük meg, észrevehetjük, hogy a Cseles és Csiliz közén a Dunának több mint kétszer olyan nagy mélyedést kellett feltöltenie, mint a pleisztocén hordalékkúp északi oldalán. Ebből természetesen következik az a megállapítás is, hogy az óholocén korban a Duna vizének nagyobb mennyisége a csallóközi pleisztocén hátság déli oldalán folyt, a Csiliz és Cseles XIII. századi medrének térségében. Ennek következtében a Duna déli ága a Cseles és Csiliz közti térséget magasabbra töltötte, mint az északi ág a saját térségét. Ezt a megállapítást egyértelműen igazolja valamennyi metszet, amely a Csallóköz déli és északi Duna-ágán a sziget tengelyére nézve merőlegesen halad át. * 2. tábla A Csallóköz magassági viszonyai a sziget hossztengelyére merőleges metszetekben 17 6 Tengerszint feletti magasság Az északi A szelvény helye (m-ben) a sziget: perem déli pleisztocén északi relatív peremén hátságán peremén imagassaga Pozsony 133 — (133) 0 Vereknye 133 134 129 -4 Somorja 129 128 125 -4 Benkepatony 122 131 120 -2 Dunaszerdahely 118 117 114 -4 Alistál 117 116 112 -5 Ekecs 116 111 114 -2 Túriszakállas 111 112 109 -2 Ekei 110 112 111 M-l örsújfalu 109 109 108 -1 Komárom 112 — (112) 0 (Megjegyzés: A félkövér szedésű számok az ó- és kora középkori fő Duna környékének térszintmagasságát jelzik) A táblázat adatai világos magyarázatod nyújtanak mindazokra a jelenségekre, melyeket Ptolemaios térképe és a XI—XIII. századi oklevelek tárnak elénk. A Duna a pleisztocén hátság déli pereméhez csatlakozó süllyedéket nyilván nagyobb víztömege, illetve az ezzel összefüggő hordalékmennyisége következtében még az óholocén kor102
