Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
folyó volt. A Csalló bal partján, Ivánka falunál hasadt ki, és Nyárasdnál tért bele vissza. Nagysága miatt a Csallóközön belül egy belső — Pályázóköz nevű — tájegységet alakított ki. 16 1 A Csalló jobb oldalán Nagymagyarnál hasadt ki az okleveleinkben Nagy-érként is emlegetett Beld-ér, amely Vásárút határában tért vissza a Csalióba. 162 Már a Beid víznévhez toldott minősítő név, az -ér is utal arra, hogy ez a folyás csupán közepes vízbőségű volt, ezért nem alkotott a Pályázóhoz hasonlóan belső tájegységet. Ugyanezen a szakaszon folyt az Áld-ér. Emlékét az okleveleken kívül főként a dűlőnevek őrizték meg napjainkig. Végül a Csalló jobboldali vízrendszeréhez tartozott a vele csaknem azonos hosszúságú Hum-ér. Kihasadásának helye Vereknye és Hidas Csalló partjánál kezdődő közös határvonalának kezdőpontján volt. A Hum-ér szintén Nyárasd körül tért vissza a Csalióba. A Pályázó folyó kivételével a most említett erek: a Beld-ér, az Ald-ér és a Hum-ér áthaladtak Dunaszerdahely határán, melynek északi szegélyét a Csalló mosta. A régi Csallóköz déli határát kialakító vízrendszer sokkal bonyolultabb volt a Csalló viszonylag egyszerű és könnyen áttekinthető vízrendszerénél. Ezt már a Csallóköz nyugati csúcsánál elhelyezkedő pozsonyi szigetvilág is jelezte. 16 3 Ennek a szigetvilágnak a legdélibb csúcsánál, a hajdani Farkastorok és Óliget szigetek legalsóbb pontjánál keletkezett az a Duna-folyás, amelynek sokszor szétszakadó, majd ismét egyesülő mederkötege övezte a Csallóköz déli — Moson és Győr vármegyék felé néző — oldalát. A hajdani Farkastorok- és Óliget-sziget déli csúcsánál a pozsonyi szigetvilágból érkező vizek mintegy 18 km hosszú, Gútorig terjedő, viszonylag egységes ágban egyesültek. 16 4 A szigetvilág két nagyobb és számos kisebb vízfolyásához képest itt egy viszonylag nagy (széles) Duna-meder keletkezett, s a jelző természetes névként ragadt erre a mederre. Ez a Nagy-Duna név tehát kifejezetten helyi név, és nem a sziget valamennyi többi vizéhez való viszonyításból keletkezett. Ennek a mintegy 18 km hosszú Nagy-Dunának megvolt a helyi ellenlábasa, a Kis-Duna is. Ez a középkori Kis-Duna a Wartling 165 ágból szakadt ki Püspöki határában. Mint már arról szó esett, Csölle, Misérd, Dénesd és Szemet falvak mentén haladt, s végül Gútornál ömlött az ott megszűnő, előbb említett Nagy-Dunába. A gútori határban egyesülő Nagy- és Kis-Duna még ugyanott ismét szétszakadt, és Csölösztő határáig mintegy 6-7 km hosszú szigetet alkotott. A sziget északi oldalán haladó ágat Korousdunának, a déli ágat pedig Prandunának nevezték. 16 6 Az előbbi esethez hasonlóan a Csölösztő falu előtt egyesült Korousduna és Pranduna Csölösztő falunál ismét kettévált, hogy ezúttal a sziget déli oldalának két leghosszabb és legjelentősebb folyását hozza létre. Itt kezdődött a Cseles meg a Csiliz már részletesen leírt, átlósan mintegy 48 km hosszú szakasza. A Csiliz Patasnál a Cselesbe torkollt, melynek további folyását már ismertettük. 16 7 A régi Csallóköz területét a Megye-ág zárta le. Ez a Pozsony és Komárom vármegyét elválasztó ág Patas határában szakadt ki a Cselesből, és Apácaszakállastól nyugatra érte el a Csallót. 16 8 A régi Csallóköz vízrendszerének áttekintése hiányos maradna, ha 98
