Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
vízrendészeti munkálatokról van tudomásunk már a VIII—IX. század fordulóján is. Nagy Károly frank király már 793-ban megkezdte Regensburg és Nürnberg közt annak a csatornának az építését, amely a Dunába ömlő Altmühl folyócska és a Majnába ömlő Rednitz összekapcsolásával a Duna és Rajna folyók hajózását tette volna lehetővé. Mintegy 3 km hosszú és 100 m széles szakaszt egyetlen őszi idényben ki is ásatott, de a munkát a lapos talaj és az esőzések miatt mégsem tudták megvalósítani. 13 1 Ennek a helyén 1836—1845 közt épült a többféle néven szereplő Duna—Majna-csatorna. 13 2 Ezért az Ásvány—Asványtő közti — feltehetően a XII. században épített — kb. 22 km-nyi csatorna a középkor embere számára távolról sem volt a fizikai lehetőségek végső határán. A Csölösztőnél kiszakadó és Patasnál megszűnő Csiliz folyó teljes folyásának meghatározásán túl már csak a Cseles XIII. századi torkolatát kell tisztáznunk. Arról már szó esett, hogy a Cseles 1268-ban Csicsó déli határát képezte, de Kolozsnéma határjárásában már nem szerepel. Tehát a Cseles ezek szerint a mai Füss falu területén torkollt az Ásvány-csatorna miatt már Dunának tekintett Rábába. Erről már egy kissé homályos okleveles adatunk is van. A pannonhalmi apátság birtokainak 1237—40 közti összeírásában, az Albeus-féle jegyzékben többek közt Ronkával is találkozunk. Ennek későbben betoldott határleírásában találkozunk a Cseles folyó nyilván rosszul olvasott nevével: a Ceresszel. 13 3 A Cseles folyó Néma közelében volt torkolatának emléke 1400-ban módot adott arra, hogy Némái János leánya, Apollónia és Némái Jakab özvegye meg fiai közt per induljon. Ekkor merült fel Némái Jakab özvegye és fiai részéről az az állítás, hogy a vitatott Farktanya nevű birtokrész nem' a Dunán, hanem a Chelez vizén van, azonban „ama halászóhelyet más helyen sem tudták megmutatni, sőt azt sem tudták bizonyítani, hogy ama víz [ti. a Dunáé] a Chelez lenne". m Ez az oklevél látszólag ellentmond a korábbi, főleg a XIII. századi okleveleknek, melyek szerint Patas alatt és után már csak a Cseles folyóval találkozunk. Az alperesek vagy jóhiszeműen, vagy hamis szándékkal az Ásvány—Asványtő közti — a Csiliz folytatását képező — csatornát a Csiliz (Chelez) folyónak tekintették. Állításukat azonban nem igazolhatták, mert a Csiliz ott, amint láttuk, sohasem folyt. Mégis van ennek a tévedésnek jelentősége, mert a téves állítás mögött a Cseles emléke húzódhatott meg. A Cseles torkolata valóban Ásványtő után volt. Az 1400-ban kelt oklevél azonban azt is elárulja, hogy ekkor a Cseles sem torkollott már Néma közelében a Dunába. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Kulcsod és Csicsó közt Szőgye irányában — feltehetően a XIV. században — áttört az Ásvány-csatornába. A Pozsony alatti szigetek után kisebb-nagyobb szakaszokban kettéváló, majd ismét egyesülő déli Duna-ág önálló neveť viselő ágai — úgymint Püspöki és Gútor közt a Kis- és Nagy-Duna, Gútor és Csölösztő közt Korousduna és Pranduna, Csölösztő után a leghosszabb szakaszon folyó Cseles és Csiliz, végül a Csallóba torkolló Megye-ág — rövid történetének megismerésével feltárult előttünk a középkori 92
