Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Mihályi Molnár László: Fejfák a Nagykapos környéki temetőkben

E tárgyakon keresztül azonban megragadható a nép történeti kapcsolatrendszere s egyúttal kifinomult ízlésvilága is. Ferenc György nagykaposi fafaragó az első olyan ember, aki tudatosan, a helyi fejfadíszítő motívumok felhasználásával több emlékoszlopot is faragott. Egy oszlopa síron áll, a többi köztéren (Nagykaposon, Stószon, Szirénfalván). Így elevenedhet meg ismét — új funkcióban — a népművészet. A tudományos hozadékon túl ilyenformán lelhetnek termékeny talajra a néprajzi, népművészeti vizsgálódások eredményei. Felhasznált irodalom: 1. Balassa Iván—Ortutay Gyula: Magyar néprazj. Bp. 1979. 2. Slovensko. Dejiny. Bratislava 1978. 3. Kósa László—Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1978. 4. Imreh Pál—Hoppál Mihály: Fejfák és temetők Erdélyben. In: Folklór archívum 7. Bp. 1977. 5. I, Chalupecký

—

M. Váňová

—

P. Ružan: Trebišov a okolie. Trebišov 1974. 6. Ungvár és Ung vármegye- Vármegyei szociográfiák IX—X. Bp. 1940. 7. Novák László: Fejfák a Duna—Tisza közén. Nagykőrös 1980. 8. Major Miklós: Felső-Berettyó vidéki fejfák. In: Népismereti dolgozatok 1978. Bukarest 1978. 9. Az ungi református egyházmegye története. Szerk. Karaszy Károly. Nagykapos 1931. 10. Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Bp. 1978. 11. Az ősi magyar hitvilág. Szerk. Diószegi Vilmos. Bp. 1978. 12. Deák Geyza: Az ungvármegyei „Tiszahát" népi építkezése és művészete. In: Néprajzi Értesítő XI. Különlenyomat, Bp. 1910. 13. Medveének. A keleti finnugor népek irodalmának kistükre. Bp. 1975. 92