Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

D.Varga László: Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában

A .kisebb folyók inépi halászatáról általában kevés néprajzi anyag áll rendelkezésünkre. Ez vonatkozik a Latorca folyóra is, amelyről az alábbiakban lesz szó. Ehhez a feldolgozáshoz további kisebb folyók (Labore, Ung), illetve azok népi halászata tartozik, amely jelenleg gyűjtés tárgya, s a teljes kép az Ung-vidék „regionális" népi halászatát mutatja majd be. Ez a tény jelzi annak lehetőségét, hogy egy-egy részletkérdés az itt bemutatottakhoz viszonyítva később módosul. Jelen dolgozat célja, hogy bemutassuk, leírjuk — a tudományos ismeretterjesztés szempontjait figyelembe véve — a Latorca népi halászatában még ma is nyomon követhető archaikus fogásmódokat, illetve az akár emlékekben is föllelhető történeti halászszerszámokat. A fent említettekből adódóan ismét hangsúlyozzuk: nem törekszünk a teljességre. Erre egy ilyen terjedelmű dolgozat keretében amúgy sem vállalkozhatunk. A téma feldolgozásával annak bemutatása a célunk, hogy a vizsgált falvak népi halászatában a halászati mód, a szerszám felépítés, a terminológia mennyiben különbözik. A minden részletre kitérő összehasonlító kontroll és az általános következtetések levonása egy további, átfogó tanulmány tárgyát képezi majd. A zárójelben közölt nagybetűk a vizsgált falvak nevének kezdőbetűit jelentik (Sz—Szirénfalva; Cs—Csicser; B—Bés; Z—Zétény). Ezúton mondok köszönetet adatközlőimnek: Pásztor Lajosnak, Simkó Jánosinak, Üveges Jánosnak (Szirénfalva); Tóth Sándornak, Tóth Andrásnak (Csicser); Nagy Sándornak (Bés); valamint Molnár Imrének (Zétény), akik értékes adatokkal gazdagították a magyar népi halászat ismerettárát. A mellékelt felvételeket jómagam, a rajzokat feleségem, Vargáné P. Mária készítette. Halászati lehetőségek Az egykori Ung vármegye vizei a Tisza vízrendszeréhez tartoznak annak ellenére, hogy a Tisza csupán rövid szakaszon érintette a megye déli részét. A terület fő folyója az Ung, amely az uzsoki hágó közelében ered. Előbb nyugatnak, aztán délnyugatnak, majd délnek folyik. Ungvár alatt ismét nyugatnak fordul, egyesül a Laborccal, vele együtt délnek tart, végül a megye határán öszszefolyik a Latorcával, és Bodrog néven ömlik Tokajnál a Tiszába.

1 A Latorca folyó még a Szinyák hegység vizeit is felveszi, ezek közül legnagyobb a Sztára. A vidék sokat szenvedett az árvizektől, pedig már 1700 óta foglalkoztak a folyók szabályozásával.

2 Érdemi, gyakorlati megvalósítása azonban harmadfél évszázadot váratott magára. Az 1960-as években kezdtek hozzá a Kelet-szlovákiai-síkság lecsapolásához, folyóinak szabályozásához. A lecsapolás megoldotta az évszázadokig évente kétszer-háromszor is visszatérő gondot, amelyet az árvizek jelentettek az itt élő embereknek. Másfelől viszont csökkentette a halászati lehetőségeket. Annak idején árvízkor ugyanis nemcsak az amúgy is halászként ismert parasztember halászott, hanem úgyszólván minden 54