Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

viseli területünkön, mert a farkast az ember már a múlt században kipusztította. A róka imanapság már nem tizedeli meg úgy a baromfiállományokat, mint régebben, sőt gyomortartalmának vizsgálata azt mutatja, hogy táplálékának zömét a mezőgazdasági kártevők képezik, sajnos azonban terjeszti a veszettséget, hasonlóképpen a szintén ragadozó borzhoz (Meleš meles). A nagyobb erdők bátor és kíméletlen ragadozója a vadmacska (Felis silvestris). Könnyen és nem is ritkán kereszteződik a házimacskával, így nagyon sokféle színárnyalata terjedt már el. A vizek közelében találjuk a vízipockot (Arvicola terrestris) és a pézsmapockot (Ondatra zibethicus). Hasonló környezetben él a földi pocok (Pitymys subterraneus), a mezeipocok (Microtus .arvalis), a törpeegér (Micromys minutus), a pirók egér (Apodemus agrarius) és az erdei egér (A. silvaticus), A megművelt területeken él az ürge (Citellus citellus), a közönséges hörcsög (Cricetus cricetus), a mezeiegér (gözü egér — Mus musculus) és a mostanában megritkult mezeinyúl (Lepus europaeus). Sajnos nemrégiben felelőtlen elem (vagy elemek?) egy hihetetlenül kártékony és szapora vadat is meghonosítottak a Királyhelmeci-dombságban — az üreginyulat (Oryctolagus cuniculus). Ez annál is sajnálatosabb tény, mivel ez a kártékony állat eddig csak tőlünk nyugatra, mintegy 300 km-re volt elterjedve. Nagyobb erdőkben tömegesen él a rejtett életű vaddisznó (Sus scrofa). Hajnalban az erdőszéleken néha csapatostul láthatunk őzet (Capreolus capreolus). A Zempléni-szigethegység kiterjedt erdeiben szarvas (Cervus elaphus) is él, de a beltenyészet következtében az állomány eléggé elkorcsosult. Ezért telepítettek ide dámvadat (Dama dama), amely nagyszerűen meghonosodott. Ugyanezekben az erdőkben él még a nagy pele (Glis glis) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius §). 10 A természetre jelenleg ható kedvezőtlen behatások áttekintése Mint azt már az eddigi ismertetés folyamán is említettem, vidékünk élővilágát igen sok kedvezőtlen hatás érte, de éri napjainkban is. Ezek a hatások egyrészt befolyásolják a biológiai környezetet, mert szűkítik az életteret, és sok faj számának csökkenéséhez vagy kipusztulásához vezetnek. A kedvezőtlen hatások forrásai: 1. Az ipari termelés — lég- és talajszennyezés, ipari hulladékok tárolása, vízszennyezés, területfoglalás, zajártalom, hőártalom és fény ártalom. 2. A kőfejtés és homokbányászat — a vulkáni dombok felszínének lepusztítása, a homokdombok élővilágának megsemmisülése stb. 3. A közlekedés — az úthálózat bővítése, légszennyezés és porártalom, az állatok elgázolása stb. 4. Az erdőgazdaság — az erdők minőségi átalakítása, a kanadai nyár egyhangú ültetvényei, erőszakos fásítás erre nem alkalmas terepen stb. 44