Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

ványaival a Malčicei-táblán és az Imregi-hegy nyugati lejtőjén találkozhatunk, a homoktáblák anyagát már nagyrészt lepusztította a víz és a szél, csupán a jégkorszak utáni szárazabb időszakokban kialakult homokbuckák maradtak belőlük. A felsorolt geológiai alakulatok a pleisztocén kor második felében (kb. 1,5 millió éve) keletkeztek. A földtörténeti negyedkor (kvartér) további részében a síkság süllyedése folytatódott, területformáló erőként lépnek fel a klimatikus hatások (jégkorszakok stb.), és fokozatosan kialakul a táj mai képe, amely számunkra véglegesnek tűnik fel. A geológiai képződmények áttekintése Kronológiai sorrendben vidékünkön a következő geológiai alakulatokat figyelhetjük meg: A földtörténeti ókort (paleozoikum) az úgynevezett čejkovi rétegek őrzik. Ezek a kőzetek három kis szigetet alkottak Csarnahó, Kisbári és Zemplén határában. A Zempléni-szigethegység központi magját a kašovi és toronyai rétegek képezik — ezek karbon kori kőzetek. A perm kőzetekkel együtt ezek alkotják a Zempléni-szigethegység kőzeteinek zömét. Bár kis területet foglalnak el, jelentőseik a földtörténeti középkor (mezozoikum) triász rétegei, amelyek hozzávetőleg 200 millió évesek. Ezeket nagyrészt mészkövek, helyemként dolomitok alkotják. Elterjedésük Ladmóc és Szőlőske határára korlátozódik. A neogén kori képződmények igen gazdagon vannak képviselve. A már többször is említett vulkáni alakulatokban találunk pl. andezitokat (Helmeci-dombság, Imregi-hegy, Szomotori-domb, a Tarbucka nyugati része és a Nagybári fölötti Pilis), riolitokat és dácitokat (a Tarbucka zöme és a Borz-hegy) és ezek piroklasztikumait (Zemplén környéke). A felső (levantei) pliocén kőzetei a Zempléni-szigethegység északi lejtőit alkotják. Természetes, hogy a 700—1000 méter vastag negyedkori képződmények is a neogén alapzaton fekszenek, amelynek vastagsága helyenként 5000 méter. A legfelsők a negyedkori alakulatok. A nagyobb folyók széles környékét, a Bodrogköz központi részét és csaknem az egész Ungvidék területét holocén kori üledék fedi, amelyekből csak a pleisztocén kori flis üledéksor és a homokbuckák állnak ki, mint a régebbi korok tanúi. Ásványi kincsek Az eddigi ismertetésből is nyilvánvaló, hogy a vizsgált területen nem lehetnek jelentős ércek vagy más fontos nyersanyagok gazdag lelőhelyei. A kitermelt kőzetek java részét itt építőanyagnak használják. A Zempléni-szigethegységbe például a riolitokat és azok tufáit Kisbári, Zemplén és Szőlőske környékén, a riodácitokat Kistoronya közelében fejtik. Helyi építőanyagnak hasznosítják a Csarnahó és Kistoronya környékén bányászott perm kori kőze14