Új mindenes gyűjtemény 3. 1984
Géczi Lajos: Ung-vidéki gyermekjátékok és mondókák
illesztették egybe a talyiga két kerekét, vagy pedig eldobott eketalyigát használtak fel erre a célra: Aztán a faeke gerendelyét (amely szintén fából készül) hozzákötötték a talyigához. Az eketalpat fából faragták ki, bár helyenként rossz, feneketlen fazekat szereltek fel ködöknek (eketalpnak), hogy jobban borítsa a földet. (Nagykapos, Szirénfalva) Kisebb fiúk kétágú napraforgóból készítették a góréekét. Két ilyen napraforgószárat gyökerestül kihúztak a földből, a kalapjukat levágták, a szárakat pedig egymással ellentétes irányban a gyökerüknél összeakasztották. A hosszabbik szárát két gyerek húzta, egy meg a rövidebbet, az ekeszarvat tartotta. (Nagykapos, Szirénfalva) Kisfiúk kedvelt játéka volt a lovacskázás, következésképpen lószerszámok készítése. A hámot régi rongydarabokból, zsákdarabokból és spárgából készítették. Ezzel fogták be egymást játék közben. (Nagykapos, Szirénfalva) Maimocskát napraforgó kalapjából készítettek. Pálcát szúrtak a földbe, annak a tetejébe pedig a napraforgó kalapját. Az utóbbi szélébe rövid pálcikát dugtak, ezzel forgatták a korongot, s közben zümmögtek, mintha igazi kézimalommal dolgoznának. Örlendő gabona vagy tengeri helyett napraforgómagot, illetve legtöbbször port eregettek át a korongba fúrt lyukon. (Nagyszelmenc, Szirénfalva) Tavaszi nyári záporok után a papírhajók eregetésén kívül általános kedvelt játék volt a vízimalmok „üzemeltetése". Az utóbbi úgy készült, hogy 4—5 falapátot faragtak ki, ezeket fagyűrűbe, tengelyágyba dugták, azaz kelepet, Jcerepet állítottak össze. A gyűrűbe fapálcikát, tengelyt illesztettek, amelyet aztán két cövekre rögzítettek. Az elkészült vízimalmot úgy állították az árokba, hogy a víz felülről hulljon a lapátok felületére, aminek hatására a kelep forogni kezdett. Gyakran fadarabbal, sárral gátat emeltek a víz folyásának, vízesést teremtve, amely működtette a vízimalmot. Száraz időben pedig az itatóvályú tisztító lyukához illesztett csatornával képeztek vízesést. A csatorna alá állított vízimalmot mindaddig működtették, amíg kedvük volt a vízmeréshez, vagy amíg a felnőttek el nem zavarták őket a kúttól. (Nagykapos, Mokcsakerész, Veskóc) Cséplést mindig erősen absztrahált jellegű cséplőgép pel játszottak. így tehát pl. a kisszekér volt a tüzes gép (tüzes masina), később a traktor; a fejőszék vagy egy láda a cséplődob,, elevátornak meg egy lejtősen megtámasztott deszkadarab is megtette. Természetesen ezeket a tárgyakat helyenként és alkalmanként mások helyettesítették. (Mokcsakerész, Ungmogyorós, Vaján) 103