Új mindenes gyűjtemény 3. 1984
Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza
a szántóföld, zöldséges stb. Ez is hozzájárul a táj egyhangúságához. 4 Vízrajz A tárgyalt vidék teljes egészében a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Maga a folyó viszont csak egy kis, körülbelül öt kilométeres szakaszon érinti a Bodrogköz területét, és itt is államhatárt képez. A Tisza érett, méltóságteljesen hömpölygő síksági folyóként érkezik vidékünkre. Hullámtere hatalmas gátrendszerrel van biztosítva, mivel a hirtelen áradásra igen hajlamos. Vízrajzi érdekesség, hogy a Tiszába az egész vizsgált területről nem torkollik egyetlen folyó vagy csatorna sem. A terület tényleges vízgyűjtője a Bodrog. Forrás nélküli folyó, mivel a Latorca és az Ondava összefolyásával keletkezik. Eléggé bővizű, ami érthető, hiszen ,az egész Kelet-szlovákiai-síkság felszíni vizeit vezeti le. Maga a folyó szabályozott, bal partja teljes hoszszában, jobb partja részlegesen gátakkal van megerősítve. A Bodrogot alkotó folyók közül legjelentősebb a Latorca. Forrásvidéke -a Kárpátokon túli Ukrajnában, a Polonin-hegységben található. Vidékünkre imár jellegzetes, kanyargós, síksági folyóként érkezik. Az 1960-as évek elején végrehajtott nagyszabású vízrendezési munkálatok során vesztett eredeti kanyargósságából, mivel kanyarulatai közül sokat lerövidítettek átvágásokkal. Mindkét partja teljes hosszában gátakkal van megerősítve. Az így kialakított hullámtér szélessége átlagosan 700—2000 méter. Az Ung-vidék területén a Latorca a Laborcot veszi fel. A Labore forrása az Alacsony-Beszkídekben van. Mai torkolatszakaszát csak .a múlt század végén alakították ki. Régebben a mai Ö-Laborc medrében az Ondavába ömlött Abarától nyugatra. A Labore eléggé jelentős, bővizű folyó. Hullámtere szintén gátakkal van körülkerítve. A Labore Deregnyőtől északnyugatra veszi fel az ZJng folyócskát. Ez már vízbőség dolgában jelentéktelenebb folyó. Az igen alapos szabályozás és keskeny hullámtér következtében inkább csak nagyobb csatornához hasonlít. A Bodrog második alkotó folyója az Ondava. Ez is az északi végekről érkezik területünkre. Vízbőségben megközelíti a Laborcot, de szűk hullámtere és nyílegyenes folyása (a torkolati szakasz kivételével) miatt jellegtelen, csatornaszerű. A fenti felsorolással tulajdonképpen kimerül a tárgyalt terület jelentős folyóvizeinek áttekintése. Említésre méltók még a Zempléni-szigethegység lejtőin eredő patakok és erek, mint az Osva, a Bári-patak stb. Ezek, egy kivételével, mind a Bodrogba ömlenek. A Bodrog és a Latorca vidéke igen gazdag állóvizekben és csatornákban. A mai vízrajzi helyzet olyan, hogy már nem lehet szigorúan elkülöníteni a természetes és mesterséges eredetű vízfelületeket, mivel egyformán jelentősek a természetes környezet számára. Igazán mesterséges eredetűek csupán a Kisbári alatti 11