Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

lenne az adott vidéken előforduló valamennyi ásványt, kőzetet, növényt vagy állatot felsorolni. Az áttekintés így is tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat, a jellemző és a veszélyeztetett fajo­kat. Remélem, hogy munkám a felsorolt fogyatékosságok ellenére jó és hasznos segédeszköz lesz a népművelők, pedagógusok, ter­mészetvédők, természetkedvelők és egyéb érdeklődők számára. 2 Földrajzi helyzet és tagozódás A tárgyalt terület a Szlovák Szocialista Köztársaság délkeleti csücskében fekszik, kb. az északi szélesség 48. és a keleti hosszú­ság 22. foka táján. A terület tulajdonképpen déli része az ún. Kelet-szlovákiai-síkságnak, amely a Nagy-Magyar-Alföld északke­leti nyúlványa. A dolgozat címében jelzett terület történelmi hagyományok és tájegységek szempontjából három részre osztható. 1. A legnagyobb tájegység a Bodrogköz. Ennek természetes hatá­rai a Latorca és a Bodrog folyó, mesterségesek délen és keleten az államhatárok. 2. Kiterjedés szempontjából második az Ung-vidék. Ez a Bodrog­köztől északra, a Latorca, Ondava és az Ung folyók között terül el, keleten mesterséges határa az államhatár. 3. Harmadik tájegységünk a Bodrog jobb parti vidéke, amely a Zempléni-szigethegység északkeleti, keleti, déli és délnyugati lejtőin fekszik. 3 Felszínrajz (domborzati viszonyok) A terület a földrajzi szaknyelv szerint ugyan síkság, de felszí­ne korántsem egyenletes. Legmarkánsabbak a szintbeli különbsé­gek a Zempléni-szigethegység tájékán. Ez a Bodrog folyó jobb partján emelkedik mintegy 200-300 méterrel a síkság fölé. Kiter­jedése nem túlságosan nagy, hossza 14 km, szélessége átlagosan 8 km. Legmagasabb pontja a Csókás (469 m). A többi magaslat közül jelentősebbek még a Határ-hegy (411 m), a Lapos-hegy (348 m), a Fekete-hegy (325 m), a déli részen a Borz-hegy (267 m) és a Hosszú^hegy (280 m). Említésre méltó még a Nagybári mellet­ti, csaknem Önálló Pilis (281 m). A Zempléni-szigethegység eléggé tagolt, számos völgy és nyereg tarkítja. A magasabb részeket ja­varészt összefüggő, lombos erdő borítja, a lejtők alsó szakaszain többnyire szőlők vagy szántóföldek vannak. Ladmóc és Szőlőske határában a mészköveken karsztos felszín alakult ki. Ennek a táj­nak kevés az erdeje, a felszín javarészt legelő. A Bodrog jobb partján még egy, lényegében önálló kis hegy emelkedik ki a síkságból—az Imregi-hegy (271 m). Felszínét gyep borítja, és egy kis akácos is tenyészik rajta. Nagy része azonban már áldozatul esett a kőfejtésnek. A Bodrog bal partján, szemben a Zempléni-szigethegységgel, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom